Egészséges életmód: inkább csak beszélünk róla | Weborvos

Az emberek az egészséges életmód megvalósítása kapcsán sokkal többet beszélnek a változtatás igényéről, mint amennyit valójában tesznek érte

A teljes egészség egyre fontosabbá válik az emberek számára, és a válság idején jellemző bizonytalan környezetben egyre többen figyelnek oda az egészségükre. A felmérések tanúsága szerint azonban a lakosság egészséggel kapcsolatos ismeretei és a szakemberek által az egészségtudatos életmód kapcsán közvetített ismeretek, információk között komoly eltérések mutatkoznak - derül ki a GfK LHS HealthCare 2009-ben végzett lakossági felmérésének eredményeiből, valamint a GfK Hungária Étkezési szokások 2009 című tanulmányából.

"A különbség egyik magyarázata, hogy az emberek csak szemezgetnek az egészséggel kapcsolatos információk között. A különböző forrásokból származó hírek, ismeretek, információk közül azokat fogadják el és jegyzik meg, amelyek a legközelebb állnak saját gondolkodásmódjukhoz és szokásaikhoz. Ezek alapján pedig a legtöbben a könnyebb utat választják saját megnyugtatásuk végett" - mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Napjainkban a magyar lakosság szerint az egészségesnek gondolt táplálkozás legfontosabb jellemzői a mesterséges színezék- és ízesítőanyag-, valamint a tartósítószer-mentesség - áll a GfK közleményében.

Mindemellett az egészséges életmód mindennapos megvalósításához számos akadályt kell legyőznünk a mindennapokban, talán ezért is van, hogy sokkal többet beszélünk a változtatásról, mint amennyit valójában teszünk érte.

Az elhízás például korunk egyik modern járványa, amely egyre súlyosabb terhet jelent a fejlett országokban, mind egészségügyi, mind pedig társadalmi-gazdasági szempontból. Az elhízás és a túlsúly jelentőségével sokan tisztában vannak, a lakosság közel fele (49%) rendszeresen említi a testsúlyproblémákat, egyötöde (20%) pedig kifejezetten gyakran beszél erről. Azonban ennél jóval kevesebben, azaz csupán minden nyolcadik ember (13%) tesz is érte rendszeresen, legalább azzal, hogy odafigyel az étkezésére.

Az egészségtudatos életvitel megvalósítását jelentősen befolyásolják a jövedelmi viszonyok. Az egészséges táplálkozást vizsgálva elmondható, hogy a magyar lakosság legmódosabb 6 százalékán belül is 28 százalék étkezik kiemelten tudatosan, míg a legszegényebb 31 százalék, a leszakadók és a szegénymunkások körében csupán 4 százalék az arány. Fogyasztásszociológiai szempontból legnagyobb hazai réteg, a felnőtt lakosság 25 százalékát kitevő szegény nyugdíjasok körében a tudatosan táplálkozók aránya mindösszesen 10 százalék.

Az anyagi helyzet mellett azonban a képzettség és a kulturális szokások is jelentős mértékben befolyásolják a táplálkozási szokásokat. Ezt jól mutatja, hogy a lakosság 4 százalékát kitevő, újonnan megszerzett, kiemelkedő jövedelemmel rendelkezők körében a legmagasabb, 46 százalék az egészségtelenül étkezők aránya, magasabb, mint a szegény munkások és a leszakadók körében (43-43%).