Egészségügyi reform: papíron kész

December 11-én az Országgyűlésben az egészségügyi reform meghatározó jelentőségű törvényéről döntöttek a képviselők.

Változott a rendszer beutalás rendje, a kórházak feladatai, bevezették a vizitdíjat, a kórházi ápolási díjat, létrehozták az egészségbiztosítás felügyeletét. A Népszabadság tájékoztatása szerint az Országgyűlés hétfői ülésén 201 igen és 160 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről, mértékéről, a kedvezményezettek köréről szóló új jogszabályt. Február 15-től a házi- és a szakorvosnál vizitdíjat kell fizetniük a felnőtt betegeknek, illetve a kórházi tartózkodás idejére napidíjat, alkalmanként 300 forintot. A kiskorúakon kívül mintegy kétmillió rászorult felnőtt is mentesül a fizetési kötelezettség alól. Szabályozták a várólisták rendszerét is.

 A parlament elfogadta az egészségbiztosítás felügyeletéről szóló jogszabályt. Az ellenzék szerint e törvény teszi lehetővé a több-biztosítós modellre való áttérést. Áprilistól csak járulékfizetés ellenében, biztosítási alapon lehet igénybe venni a szolgáltatások többségét, kivétel a mentés, az életmentő beavatkozás, a járványügyi ellátások közül a védőoltások és a szűrővizsgálatok járnak majd. A jogszabály változtat a beutalás rendjén is. A jövőben is szabadon választható a háziorvos, de a további ellátások csak beutaló ellenében vehetők igénybe. Aki e nélkül kér bármilyen szakellátást, vagy ragaszkodik választott orvosához, a kezelés árának 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintot zsebből kell majd kifizetnie június 30-tól. Döntött a parlament a biztosításfelügyelet létrehozásáról is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyeletét jelenleg állami és társadalmi testület látja el. Az új szabály kormányhivatalra bízza az ellenőrzést. A mai döntéssel a biztosításfelügyelethez kerül az egészségbiztosító ellenőrzése, a szolgáltatók vizsgálata, a különféle díjakkal kapcsolatos döntések elleni fellebbezések, panaszok kivizsgálása.

December 11-én még a plenáris ülés perceiben is egyeztetett egymással a parlamentben Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter és Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa – értesült a Népszabadság. Az Országgyűlésben az első számú téma az egészségügy reformja volt. Az ellenzék minden kórházat megmentene, minden intézményért harcba szállna. Kökény Mihály vasárnapi nyilatkozatával jelezte is, hogy lesznek olyan szocialista politikusok, akik ringbe szállnak intézményükért. A fővárosi János Kórház nincs a kiemeltek között. Erős volt a szocialista nyomás, hogy bekerüljön a János Kórház a súlypontiak közé, de a koalíciós partner szerint a közelben levő Kútvölgyi Kórházat kellene inkább preferálni a lerobbant János helyett. Erősen küzdenek a szocialisták a Sportkórház megmaradásáért is. Az is felvetődött, hogy a vezetésükkel szerveződne demonstráció az intézmény megmentése érdekében. Az SZDSZ ezt a felvetést sem támogatta.

Fenntartásokkal fogadja a Magyar Kórházszövetség a tegnap elfogadott törvénymódosításokat. Golub Iván, a testület elnöke szerint a biztosításfelügyelet egyenlőtlen viszonyokat teremt, a vizitdíj nem oldja meg a hálapénz kérdését, a beutalási rend átalakítása pedig az orvos-beteg viszonyt mételyezheti meg. Golub Iván a vizitdíj beszedéséhez a technikai részleteket hiányolja, s óvakodik az intézményekre háruló többletterhektől. A beutalási rend módosításával kapcsolatban az elnök kifogásolja, hogy a fizetendő pénz tetemes, és az orvosok kezébe adja a szociális célra is alkalmazható döntést: ki is számít sürgősségi esetnek. Ez a helyzet pedig, mondja a vezető, feszültséget teremt, s rontja az orvos-beteg viszonyt. Golub Iván a súlyponti kórházak kijelölésének módját alapvetően jónak tartja, a listát szerinte mégis sok ponton nemcsak a racionalitás alakítja, ő a korábbi ötvenes listát elfogadhatóbbnak tartotta volna.

A lap értesülése szerint a kormánypártok az utolsó pillanatban 43 módosító indítványt nyújtottak be az egészségügyi reformmal és az egészségi ellátásokkal összefüggő törvényjavaslathoz. Az ellenzék tiltakozott az effajta jogalkotás ellen. Mikola István, a Fidesz vezető egészségpolitikusa szerint nem életszerű megoldásokkal akarják a rendszert sújtani. Elfogadhatatlan volt a fideszes politikus számára az is, hogy az eredetileg idén januárban újjáalakuló regionális egészségügyi tanácsokról is készült egy módosítás. E szerint a kórházak besorolásáról szóló döntést még a régi testületek hoznák meg, mert csak 2007. május 1-jével állítanák fel az új tanácsokat. Mikola István szerint így a kórházi ágyszámokról döntő testületek összetétele nem tükrözné az önkormányzati választások eredményét.