Egy évük van a szalmonellás csirkéknek

Tíz, különböző helyen vásárolt csirkéből a Diagon új, kétórás tesztelési eljárásával hét állatban mutatták ki a szalmonella jelenlétét.

2010. december 12-től kétséges a magyar csirkék forgalomba hozatala a hazai boltokban - hangzott el egy mai tájékoztatón.
Dr. Kern József kutató vegyész, a Diagon-csoport vezetője, és Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke a jelentős mértékben szalmonellás magyarországi baromfiállományra és az ezzel kapcsolatos, egy éve múlva életbe lépő uniós kötelezettségeinkre hívták fel a figyelmet.

A tájékoztatót megelőzően egy nyilvános laboratóriumi vizsgálatra is sor került: tíz, különböző helyen vásárolt csirkéből a Diagon új, kétórás tesztelési eljárásával hét állatban mutatták ki a szalmonella jelenlétét.

Bárány László szerint Magyarország jelentős késésben van az Európai Unió más tagállamaihoz képest: míg a legtöbb uniós országban a baromfiállomány 5-25%-át érinti a szalmonella, addig a vonatkozó felmérések szerint Magyarországon a csirkék többsége szalmonellás lehet. 2010. december 12-től azonban az Európai Unióban kizárólag olyan csirkehúst lehet forgalmazni, amelyben semmilyen szalmonella-baktérium nem mutatható ki, ezt írja elő számunkra is a 160/2003/EK rendelet.

A baromfitenyésztők érdekképviseletének vezetője figyelmeztetett: ha nem változik a helyzet, egy év múlva a hipermarketek polcairól eltűnhetnek a magyar csirkék, befagyhat az export, súlyos gazdasági károkat okozhat a készületlenül bekövetkező korlátozás. Radikálisan csökkenteni kell tehát a szalmonella jelenlétét, a jelenleg csak 4-5 nap alatt kimutatni képes tesztek átfutási idejét, hatékonyan kell felhasználni a mentesítésre szánt uniós és kormányzati forrásokat, melyek egyharmad-egyharmad arányban fedezik az eljárás költségeit – a harmadik harmadot a tenyésztők vállalták kifizetni, és ki kell alakítani az ezt koordináló módszertani központokat.

Dr. Kern József az influenza gyorstesztjéről is ismert Diagon új fejlesztésével, a jelenlegi, 4-5 napos teszteknél sokkal gyorsabb, már két óra alatt eredményt produkáló, és sokkal pontosabb teszttel vizsgált meg tíz, Budapesten vásárolt csirkét. Az állatokat mindenki számára nyitva álló, különböző méretű és típusú kereskedelmi egységekben vásárolták hipermarkettől a piaci őstermelőig. (A sajtótájékoztatót követően az újságírók megtekinthették az erről szóló számlákat is). A megvizsgált állatok közül végül hét esetében volt kimutatható a szalmonella-szennyezettség.

A szalmonella-baktérium (Salmonella) az enterobacteriaceae családba tartozó baktérium nemzetség, 11 jellegzetes faja, számos alfaja ismert. Emberben és állatban egyaránt előfordulhat. A köznyelvben "szalmonella"-ként ismert ételmérgezéses fertőzés kórokozója a Salmonella Paratyphi baktérium. Az általa okozott tünetek hasonlítanak a Salmonella Typhi okozta hastífuszra, bár a betegség enyhébb lefolyású. A szalmonella-baktérium nagyon ellenálló. A tojásban a kórokozó több hónapig, a tejben 2-3 napig, a tejcsokoládéban akár másfél évig, a csapvízben négy hónapig, a baromfiban – még -21 fokon tárolva is – egy évnél hosszabb ideig képes "elélni".

Szalmonellafertőzésre gyanakodhatunk, ha a hasmenéses tüneteket láz is kíséri. A leginkább veszélyeztetettek az ötévesnél fiatalabbak és a hatvanévesnél idősebbek. A kórokozókat csak az étel-, ital- és a székletminta laboratóriumi vizsgálatával lehet kimutatni. Az orvos a laboratóriumi eredmények ismeretében dönt a terápia módjáról, arról, hogy milyen gyógyszert kell alkalmazni. A szalmonellafertőzést az emberek általában valamilyen állati eredetű élelmiszerrel – nyers tojással, hússal – való érintkezés után észlelik. Megfelelő hőkezelés (főzés, sütés) után a szalmonella-baktérium elpusztul, így a kórokozó legtöbbször nem közvetlenül a szennyezett hús elfogyasztásával, hanem közvetett úton kerül az ember szervezetébe.