Egy mindenki ellen – Molnár megtette tétjeit

Az egészségügyi miniszter javaslata két fővárosi, s két vidéki intézmény megszüntetését tartalmazza. A többi a ret-eken múlik.

A megállapodás szerint az alapvetően krónikus ellátó helyeken is maradnak aktív ágyak. A megállapodással ellentétben például Komárom, Kisbér, Mezőtúr, Pásztó, Harkány, Kapuvár, vagy Sárvár aktív ágy nélkül maradna, közben olyan kórházak kaptak többletet, amelyekről szó sem volt.

A javaslat szerint több kiemelt kórháznak, köztük a budapesti Uzsokinak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórháznak, valamennyi egyetemnek a törvény által előírt garantált ágyszámon felül további kapacitásokat biztosítana a miniszter, pluszforrást kapna a debreceni, a szentesi, a kecskeméti, a miskolci, a szegedi központi kórház is. Koalíciós ellentét alakulhat ki vidék és főváros között, mert az SZDSZ-es miniszter javaslata a liberális irányítású fővárost hozná az előzetes megállapodásnál kedvezőbb helyzetbe.

A minisztérium szerint a lista rugalmas, a RET-eknek 20 napjuk van, hogy akár egész más javaslatot hozzanak. Az egészségügyi miniszter szerint nyilván ebben az ágazatban is létezik lobbizás, de ettől függetlenül a javaslat a betegek érdekeit tartja szem előtt. A regionális egészségügyi tanácsok döntése akkor érvényes, ha a régió valamennyi kórháza jóváhagyja. Ha az érintett gyógyintézeteknek, illetve fenntartóiknak nem sikerül megegyezniük, a miniszter nyolc napon belül dönt a régió normatíváinak felosztásáról. Az új finanszírozási szerződéseket ez év március 31-ig kell megkötni.

Megmarad a Sportkórház?

Az egészségügyi miniszteri javaslat értelmében megmaradhatna a Sportkórház, ha elfogadja a RET az ajánlott 40 aktív és 50 krónikus ágyat. A svábhegyi klinika is megkaphatja a fennmaradás esélyét. Az anyag négy kórház, a budapesti Schöpf-Merei és a budai MÁV, a kecskeméti Repülőkórház, illetve a borsodi dialíziscentrum megszűnését, sok helyen pedig az aktív ellátás teljes leépítését tartalmazza. A dél-dunántúli régióban 100, az észak-alföldi régióban 41, az észak-magyarországi régióban 20, a közép-dunántúli régióban 139, a közép-magyarországi régióban 290, a nyugat-dunántúli régióban 119 aktív ágyra nem tett intézményi szintű javaslatot a miniszter.

Nemet mondanak a RET-ek

A RET-ek közölték, hogy nem fogadják el a miniszter javaslatát. Rácz Róbert, az Észak-Alföld régió Regionális Egészségügyi Tanácsának alelnöke úgy fogalmazott, hogy Molnár Lajos miniszter javaslata elfogadhatatlan, súlyos érvágást jelentene a régió egészségügyi ellátásában. A régió jelenlegi kilencezer aktív kórházi ágya a tárca tervei szerint hétezerre csökkenne. Rácz Róbert szerint az intézmények nem járnak jól a krónikus ágyak számának emelésével, ezek fenntartásához a központi támogatás mellett saját erő is szükséges. Az észak-alföldi RET valószínű, nem fogadja el a miniszter javaslatát.

Borsos József fideszes országgyűlési képviselő, a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács elnöke közölte, a nyugat-dunántúli tanács új, a helyi szükségleteken és adottságokon alapuló szakmai koncepcióval válaszol a miniszternek.

Zombor Gábor, Kecskemét fideszes polgármestere, a Dél-alföldi RET elnöke kevés esélyt lát a megegyezésre. Balsay István fideszes képviselő, a Fejér megyei önkormányzat alelnöke a közép-dunántúli régióra vonatkozó javaslatról úgy nyilatkozott, hogy a miniszter elképzelése kaotikus állapotokat teremthet az egészségügyben. Trencsényi Erzsébet, az Észak-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnöke azt kérte a kórházigazgatóktól és fenntartóktól, hogy a hét végéig írják le elvárásaikat, s január 24-ig jussanak egyezségre.

Arra a kérdésre, vajon szakmailag megfelelő-e az újabb kórházlista, Varga Ferenc, a kórházszövetség jelölt elnöke elmondta, még nem tud erre válaszolni, mert a régiókban dől el, hogy a lista így marad-e. Nem a korábbi tervek szerint történt az elosztás, kezdetnek megfelelőnek tartja a javaslatot. Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság MSZP-s alelnöke szerint szakmailag olyan szempontból megfelel, hogy bizonyos ágyszám alatt nem javasolja aktív osztály fenntartását. Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint teljes mértékben megfelelő a kórházlista. Ez az átalakulás igazságosabb eloszlást, működőképes és jobb minőségű ellátást biztosít a betegeknek.

Ez a módszer már Bokros alatt sem működött

Surján György, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főosztályvezetője elmondta, a teljesítményalapú finanszírozásban nem lehet különbséget tenni, hogy egy ágyat indokoltan használnak-e, vagy sem. A főosztályvezető kifejtette, „két fontos kérdés van, minden beteg fekvőbeteg legyen-e, illetve meddig feküdjön a kórházban." Surján György szerint a mostani támogatási rendszer az utóbbi szempontból megfelelő, mert az intézmények nem kapnak több pénzt, ha egy beteget öt nap helyett egy hétig tartanak a kórházban. Azt lehetetlen ellenőrizni, valóban fekvőbetegként kell-e valakit gyógyítani. A szakértő szerint a minisztérium ágyszámcsökkentési elképzelései arra kényszeríthetik majd az orvosokat, hogy akit lehet, járóbetegként lássanak el. Az egészségügyi intézmények optimális kapacitását nehéz meghatározni. A regionális egészségügyi tanácsok feloldhatják az ellentmondást, ha meg tudnak egyezni. Surján György emlékeztetett arra, hogy a Bokros-csomag idején is hasonló helyzet volt. Akkor is a régiók egyeztettek az ágyszámcsökkentésről, de területi szinten sehol sem született kompromisszum, a döntés „visszaszállt" az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra.

A főigazgató levelét megírta...

Budaházy Emil, a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház vezetője a miniszteri ágyszámcsökkentési javaslattal kapcsolatban elmondta, „valakinek ezt az egészet újra kell gondolnia", aki írt is egy levelet a Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) elnökéhez, közbenjárását kérve. A főigazgató hangsúlyozta: ha a miniszteri javaslatban szereplő ágyszámokon nem változtatnak, akkor a Péterfy menedzsmentjének új gazdálkodási tervet kell készítenie. Budaházy Emil szerint a kórháznak rövid időn belül már másodszor kell lefaragnia kapacitásaiból. Mint mondta, az úgynevezett konszolidációs program keretében a közelmúltban már 102-vel csökkentette az aktív ágyak számát, most további 121 ágyat szüntetnének meg. Jelenleg átlagosan csaknem 83 százalékos ágykihasználtsággal működik az intézmény, amely regionális szinten több mint negyedmillió ember ellátásáért felelős. A miniszteri javaslat a Péterfy specialitásait érinti. Többek között a toxikológiai részleget, ahová az ország minden pontjáról szállítanak betegeket a legkülönbözőbb rovarcsípésekkel, mérgezésekkel. A szintén országos feladatokat teljesítő, koraszülötteket ápoló Perinatális Intenzív Centrum ágyszámcsökkentésével sem ért egyet. Súlyos következményekkel járó intézkedésnek nevezte a sebészeti osztályon jelzett csökkentési terveket is. Kifejtette azt is, egyetért a leépítendő ágyak arányával, a csökkentés ütemével nem. Szerinte legalább három lépcsőben és négy év alatt lehetett volna az átalakítást fájdalommentesen végrehajtani.

Havas Szófia RET-elnök, a Szent János Kórház igazgatója elmondta, a közép-magyarországi régióban elosztandó ágyakról január 24-én döntenek. A fővárosi kórházak kapacitáselosztásáért is felelős vezető szerint a törvényben meghatározott határidők csak a döntéshozatalra elegendők, a kórházi struktúra átalakítására nem. Havas elmondta, sem az intézmények, sem a betegek nem tudnak két-három hónap alatt átállni. Aczél Péter, a Közép-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács koordinátora azt mondta, a térség egyetlen kórházát sem kell bezárni. Az elnök szerint az önkormányzatoknak lesz annyi belátásuk, hogy mindegyik intézménynek találnak majd funkciót, ha így működésük könnyebben finanszírozhatóvá válik. A Közép-dunántúli RET koordinátora szerint az egészségügyi miniszter ajánlása a régiókon belüli kapacitások felosztására csak variációs lehetőség. Semmi kötelező hatása nincs, hiszen a RET-ek hozhatnak döntést, az önkormányzatok beleegyezésével, de elismerte, hogy politikai szempontok is közrejátszhatnak majd az egyezkedésnél, hiszen a RET-ekben a szakemberek mellettr ott vannak az intézmények fenntartói is.