Elfogadták a kórháztörvényt

Hétfőn 201 igen szavazattal 167 nem ellenében elfogadták a kórháztörvényt.

A javaslat négyszintűvé teszi az egészségügyi ellátást: kiemelt kórházak, területi kórházak, területi egészségügyi központok és az alapellátás, a háziorvos alkotja a rendszert. Harminckilenc kiemelt, súlyponti kórház lesz Magyarországon. A legtöbb speciális szakismeretet, illetve műszert, felszerelést ezekbe összpontosítanak. További, az egyszerűbb, de gyakori betegségek ellátására szolgáló mintegy 25 ezer ágy elosztásáról a regionális tanácsok döntenek majd. A Fidesz és a KDNP több módosító indítványban is javasolta, hogy a Sportkórház, a Budai Gyermekkórház, valamint a svábhegyi gyermek-tüdőszanatórium kerüljön föl a kiemelt intézmények listájára. Ezek az indítványok a szavazást megelőzően már az alkotmányügyi bizottság ülésén sem kapták meg a szükséges támogatást.

Legkorábban a jövő év elején születhet döntés az egészségügyi reform zárótételéről, az új biztosítói modellről. Az SZDSZ sürgeti a kormányt, hogy döntsön mielőbb a több-biztosítós rendszer bevezetéséről. Az MSZP lassítaná a folyamatot, mert úgy érzik, túl sok már a változás. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint nem szeretnének olyan rendszert, amelynek fenntartása drágább a jelenleginél. Skultéty László, a GKI-Egészségügyi Kutató Intézetének ügyvezetője is korainak ítéli a több-biztosítós rendszer jövő évi bevezetését, és azzal érvelt, hogy az egészségügyi piac szereplőinek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az utóbbi hónapokban történt változásokhoz. Szerinte legkorábban 2009-2010-től lehetne bevezetni a több-biztosítós rendszert. A szabad demokrata miniszter, Molnár Lajos a múlt héten azt mondta, ha számára nem kedvező döntés születik a biztosítói modellváltásról, akkor lemond.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter öt jogszabálytervezetet terjesztett be a parlamentnek, s a koalíciós pártok kisebb változtatások után mindegyiket támogatták. Csak jövő tavasszal lesz az SZDSZ tisztújítása. Molnár Lajos kormányzati munkája legalábbis meggyőző: fél év alatt az ágazat több eleméhez és mélyebben nyúlt hozzá, mint elődei sok-sok év alatt, így eséllyel indulhatna a liberális párt vezetőjének pozíciójáért. A Népszava szerzője szerint Molnár Lajos reformminiszternek ideális. Politikusi ambíciói nincsenek és csak addig marad a posztján, amíg megvalósíthatja saját terveit, s attól sem tart, mi lesz akkor, ha távoznia kell. A reform első öt törvényének elfogadásával új kihívásokkal kell majd szembenéznie a miniszternek, a megvalósítással. El fog jönni az idő, amikor a változások hatása a mindennapokban fog érződni. Az átalakítás célja a gyakorlatban sem lehet más, mint papíron: hatékonyabb, biztosabb gyógyulást nyújtó, jobb egészségügyet jelentő rendszer kialakítása. A reformnak akkor van értelme, ha ezt sikerül elérni.

Mikola István az ellenzéki párt javaslatait korábban nyolc pontban foglalta össze, amiből kiderül, hogy az átalakítást a Fidesz mereven elutasítja. Mikola István szerint, ha egy tízmilliós országban 4 millió embert mentesítettek a vizitdíj megfizetése alól, akkor tovább lehet gondolni a dolgot, és vissza lehetne vonni az önrészfizetési rendszert. Szerinte a mai népegészségügyi helyzetben nem lehet egyetlen kórházat sem bezárni. Arra is felszólította a kormányt, hogy ne adják el az egészségügyi közvagyont. Kiemelte: a törvénytervezetben az szerepel, ha eladnak egy egészségügyi intézményt, a bevételének 50 százalékát az egészségügybe kell visszaforgatni. A politikus szerint a teljes összeget az ágazatra kell szánni. A Fidesz nem ért egyet a több-biztosítós rendszer bevezetésével, a kötelező kamarai tagság megszüntetésével és a patikaliberalizációval sem.