Emberi sejtekből növesztettek ereket | Weborvos

Emberi csontvelőből, vérből és köldökzsinórból vett sejteket sikerült működő erekké alakítani egerekben.

Az úgynevezett elősejtek (progenitor sejtek) az őssejtekből alakulnak ki és megfelelő hatásra további differenciálódásra képesek. Ezek a progenitor sejtek csoportosultak és alakítottak ki működő véredényeket, melyek bekapcsolódtak a kísérleti egerek keringésébe - jelentették a Harvard orvosi karának kutatói az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Circulation Research című szakfolyóiratban.

"Ami igazán különleges a tanulmányunkban, hogy vérből és csontvelőből nyert emberi sejteket használtunk ahelyett, hogy teljesen kifejlődött ereket távolítottunk volna el, és ültettünk volna át" - mondta Joyce Bischoff, a kutatás vezetője.

Az éretlen elősejteket meghatározott körülmények között tenyésztették a laboratóriumban, mielőtt az egerekbe beültették. Az implantált sejtkeverékből egészséges vérerek kis labdacsa fejlődött ki, és növekedett.

A kutatók endotél elősejteket alkalmaztak, melyek érés után a véredények falát alkotó sejtekké differenciálódtak, valamint mezenhimális progenitor sejteket, amelyek az erek stabilitását biztosító, külső sejtekké fejlődtek.

A kutatók megállapították, hogy a felnőtt vérből, csontból, vagy a köldökzsinórvérből vett sejtek keveréke működik a legjobban. Céljuk, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, mellyel a szervezet pótolni tudja az infarktus vagy szélütés által elzárt ereket.

"Nagyon jó és kiterjedt érképződést látunk hét napon belül, és szeretnénk ugyanezt 24-48 órán belül elérni. Ha oxigénhiányos állapotban van a szövet, akkor pusztulásnak indul, ezért minél gyorsabban sikerül véráramlást létrehozni, annál jobb" - magyarázza Bischoff a következő kutatási szakasz fontosságát, ami az érképződés folyamatának felgyorsítása.