Fagyasztással a ritmuszavar ellen?

Bár a módszer még kísérleti eljárásnak számít az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában már hozzáférhető.

Sikeresebben kezelte a szívritmuszavart egy kísérleti ablációs terápiás rendszer, amely ballonos katéterezéssel fagyasztja el a szív szöveteit, mint a korábbi, gyógyszeres terápia - közölték hétfőn amerikai kutatók. Több mint egy éven át 245 páciens részvételével az Egyesült Államokban és Kanadában végezték a vizsgálatot, melyben összehasonlították a szokványos gyógyszeres és az új, fagyasztásos kezelés hatékonyságát és biztonságosságát.

Az eredetileg atriális fibrillációban szenvedő páciensek 70 százalékánál egy évvel a katéteres beavatkozás után már nem jelentkezett a szívritmuszavar. Ezzel szemben a gyógyszerrel kezelt páciensek csupán hét százalékánál nem fordult elő többé rendszertelen szívritmus. A tanulmányba bevont emberek mintegy kétharmadánál végezték el a fagyasztásos ablációt, egyharmaduk pedig gyógyszeres kezelést kapott.

A kezeletlen atriális fibrilláció 2-7-szeresére növeli a szélütés kockázatát. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 2,2 millió ember szenved ettől a problémától, a rendszertelen vagy gyors szívritmustól. Világszerte mintegy hét millió embert érinthet az atriális fibrilláció, amely azzal jár, hogy a szív nem kellő hatékonysággal pumpálja a vért.

Az Amerikai Kardiológus Kollégium atlantai éves konferenciáján ismertetett eljárásban igen alacsony hőmérsékletre hűtött, folyadékkal töltött ballont juttattak a páciens vénáin keresztül, katéter segítségével a szívbe, arra a helyre, amely a rendszertelen ritmusért felelős. A 12 hónapos követési periódus alatt a kezelt páciensek 98 százalékának enyhült ritmuszavara, komolyabb szövődmény csak a beavatkozáson átesettek három százalékánál jelentkezett.

Bár a módszer még kísérleti eljárásnak számít az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában már hozzáférhető.