Génszabályozás teszi az embert?

Az ember és a csimpánz genetikai állománya 99 százalékban megegyezik.

Képünk illusztráció

A microarray technológia fontos szerepet játszhat az orvosbiológiai kutatásokban is, mert a génaktivitási mintázat eltérő a különféle sejttípusokban, és különbözhet például az egészséges és a beteg sejtekben. Az amerikai és ausztrál kutatók olyan nukleinsavcsipeket fejlesztettek ki, amelyekkel egyszerre tudták mérni az ember, a csimpánz, az orángután és a rhesus makákó génaktivitását. A minták a négy faj öt felnőtt hímjének májszövetéből származtak.

A tudósok összesen 1056 gén működését vizsgálták, amelyeket két nagy csoportba lehet osztani. Szerepeltek közöttük olyan gének, amelyek nagyrészt változatlanok maradtak az evolúció során és olyanok, amelyek már valamelyest különböztek a fajokban. Kiderült, a vizsgált gének majdnem kétharmada csaknem egyformán aktív a négy fajnál. A száz „legstabilabb" gén közül öt aktivitásának változása valóban összefüggésbe hozható a májrák kialakulásával. Az emberből vett mintákban viszont sikerült azonosítaniuk egy géncsoportot, amelynek aktivitási szintje drámaian megváltozott a többihez képest. Ebbe a csoportba a transzkripciós faktorok tartoznak, azok a gének, amelyek fehérjetermékei más gének szabályozását végzik. Úgy tűnik, ez az, amiben az ember leginkább különbözik az emberszabású majmoktól – írja a Népszabadság.