Globális Alzheimer-járvány fenyeget

Még az idén megalakul a Magyar Agykoalíció, amelyben kutatók, orvosok, gyártók és betegek vesznek részt.

A demencia napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális kihívása. Közegészségügyi és szociális ellátási vészhelyzet előtt állunk, és azonnali intézkedésekkel kell felkészülni a 2050-re várhatóan 115,4 millió embert érintő pusztító Alzheimer-kórra. A kormányok egészségügyi és szociális rendszerei jelenleg nincsenek felkészülve a hatalmas krízis kezelésére, az ellátó rendszert fenyegető roppant támadásra.

A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 10 év óta küzd közösen tagszervezetként a Nemzetközi Alzheimer Társasággal és az Alzheimer Europe-al annak érdekében, hogy tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és kerüljön kidolgozásra egy európai cselekvési terv, valamint, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztosítsa az Alzheimer-kór magasabb nemzeti egészségügyi prioritását – hangzott el a mai Alzheimer Világnapi programnyitó rendezvényen. Világnapi Programajánló)

A legújabb adatok szerint jelenleg több mint 35 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió, az Európai Unióban évente 1,4 millió új beteget regisztrálnak. 7 másodpercenként azonosítva egy-egy új esetet. Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Az Alzheimer-kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki, „áldozata" lehet a gyógyíthatatlan kórnak.

Előre mozdítva az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák hazai fejlődésének ügyét, az Alzheimer Világnapon (szeptember 21-22.) Szegeden megrendezésre kerülő XI. Alzheimer-kór Konferencián többszörösére kibővül és fiatalodik a Magyar Ideg- Elmeorvosok Társasága Alzheimer-kór szekciójának vezetősége, amely eddig egy kis létszámú négy-öt fős orvosi csapat volt. Ennek megfelelően alapkutató, klinikus, osztályvezető főorvos, pszichológus, gondozó és civil szervezetek vezetői kerülnek be - tudta meg lapunk. 

Megalakul a Magyar Agykoalíció
Freund Tamás
akadémikus, a világ egyik legismertebb agykutatója szerint az Európai Agytanács mintájára – még az idén megalakul a Magyar Agykoalíció, amelyben részt vesznek neurobiológus kutatók, pszichiáterek, neurológus orvosok, idegsebészek, gyógyszerkutatók tudományos társaságai, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az érintett betegszervezetek. A bejegyzés előtt álló nonprofit szervezet a politikai döntéshozóknál, kormányzati szerveknél akar lobbizni azért, hogy a mostaninál sokkal több támogatást kapjon a hazai agykutatás, amely jelenleg is az európai kutatás élvonalában van.

Emellett széles társadalmi rétegeknek szeretnék eljuttatni azokat a fontos ismereteket, amelyek megvilágítják és tudatosítják, milyen nagy veszélyeket jelent az információrobbanás következtében az agyra nehezedő adaptációs nyomás, egyúttal támpontokat nyújtanak az egyéni alkalmazkodási, megbirkózási, betegségmegelőzési stratégiák kialakításához.

 
Az Alzkeimer-kór és más demenciák jelenlegi helyzete
(az Idősügyi Nemzeti Stratégia tervezet (2009), az Országos Lelki Egészség Program (2009), az OEP Alzheimer-típusú demencia terápiájának finanszírozási koncepciója (2008) alapján)

Nemzetközi statisztikai adatokból kiindulva Magyarországon 200-250 ezer demens ember él. A 70 éven felüli életkortól a betegségek között ez vezet, a 70 év felett aktív kórházi ellátásba kerülők 2%-a demens. A járóbeteg és szakrendeléseken megjelent idősek 15%-ánál volt kimutatható a mentális hanyatlás, viselkedészavar. Ezek az arányok nem túl magasak, valószínűsíthető, hogy sokan vannak, akik nem jutnak el az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéig. A Demencia Centrumok létrehozása és működése ellenére sem rendelkezik minden demenciával küzdő ember diagnózissal és nagyok még az ellátási hiányok főként, hogy e centrumok kizárólag gyógyszerfelíráshoz kötődő feladatokat látnak el.

Hiányoznak a demenciában szenvedő idősek számára a nappali ellátást biztosító szociális intézmények (országosan 10 alatt van a számuk), annak ellenére, hogy a szükséges jogszabályi és finanszírozási keretek 2007-től már rendelkezésre állnak. A szociális ellátórendszer szolgáltatási kínálatából teljességgel hiányoznak a családtagjuk ápolását és gondozását végző hozzátartozóknak, családtagoknak kínált szolgáltatások.

A demens betegek nappali szociális intézményeinek működtetése 2007-től bekerült az önkormányzatok kötelező feladatai közé, de betegek növekvő aránya miatt (intézményi bentlakásos ellátásban 2008-ban 7000 fő részesült), a meglévő szociális szolgáltatási struktúra hiányokkal küzd. A bentlakásos szociális intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett személyzettel nincsenek felkészülve és finanszírozásuk sem megoldott. Mindez rendkívüli fizikai és pszichikai terheléshez vezet az ápoló személyzet körében. Hiányzik az idős hozzátartozót gondozók anyagi és nem anyagi jellegű segítése, mentális támogatása.

Ezért fejleszteni szükséges az ellátórendszert, hogy alkalmas legyen a gondozás-ápolás iránti egyre növekvő igények kielégítésére.

Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a kezelt betegek aránya, csupán a betegek 3,7%-a. A korszerű terápiákhoz 2008-ban csak 4613 beteg jutott hozzá. Bár az elérhető modern készítmények évek óta forgalomban vannak, jelenleg is problémás ezen készítmények hozzáférhetősége, rendelhetőségének bonyolultsága. A specifikus készítmények nem hozzáférhetőek sok beteg számára azok magas térítési díja miatt. Éppen ezért az acetilkolinszteráz-gátló készítmények jelenlegi Eü50%-os támogatásának Eü70%-ra emelésével javítható volna a specifikus gyógyszeres terápia, s emelni kell a kezelésbe vont betegek arányát is - gyűjtötte csokorba a civil szervezet.