Gyes helyett utalvány, három év helyett kettő?

Még ebben a kormányzati ciklusban - 2010 előtt - változhat a gyes rendszere.

Még ebben a kormányzati ciklusban - 2010 előtt - változhat a gyes rendszere. A módosítás értelmében két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt. Ez a hír robbantotta ki azt a vitát, amely felszínre hozta, milyen ellentétek vannak a szakmabeliek és a lakosság körében. Azzal mindenki tisztában van, hogy a gyerekvállalási kedv és a gyermekes anyák elhelyezkedése szempontjából az OECD-országok között a lista végén kullog Magyarország. Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a távoli, nyugati országok gyakorlatait szeretjük célul kitűzni abban a hitben, hogy az biztosan jó, ám ez nem mindig van így. És itt a legújabb "magyar találmány": a kormány utalványrendszert vezetne be jövőre egyes gyermekgondozási szolgáltatások esetében. Az oviutalványt a szülők a leghátrányosabb kistérségben vehetnék igénybe. Bölcsődei, óvodai, illetve családi napközis ellátást kaphatnának így a rászoruló szülők gyermekei - írja a HR Portál.

A Medián szerint a kismamák 60 százaléka támogatná azt a módosítást, mely szerint két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt a kismamáknak/kispapáknak. A válaszadók többsége azonban úgy véli, ez a változtatás nem növelné a gyermekvállalási kedvet, illetve a kisgyerekes anyák munkába állását sem segítené.

 A Szonda Ipsos felmérése pedig arra világít rá, hogy hazánk lakossága ellene van a módosításnak, és minél hosszabb ideig tartaná otthon az anyukákat. Koltai Luca, a Budapest Esély - FKFSZ Kht. innovációs igazgatóhelyettese szerint ennek oka a berögződött klasszikus gyermeknevelés eszményképében keresendő, ám ha ilyen sok ember gondolja ezt, akkor nem a szülői hozzáállás rossz. A magyarokba berögződött klasszikus gyermeknevelés hatásáról Juhász Krisztina, egy multinacionális vállalat HR koordinátora úgy gondolja, hogy mindenképpen nagy befolyással bír a "három évig otthon kell maradni a gyermekkel" gyakorlat, és sok kismama nem tudja, hogyan is válna be egy újabb rendszer. Ebben az esetben fontos lenne kikérni gyermekpszichológusok, szakértők véleményét, illetve nagyban segíteni a könnyebb visszatérést a munkába a fejlett bölcsődei, óvodai szolgáltatások által.

A gyermektámogatási rendszer ma már csak részben tekinthető a munkától való átmeneti távollétet támogató programcsomagnak. A GYTR a munkához szokott iskolázott nők számára megmaradt annak, ami 1990 előtt volt: a fejlett világ egyik bőkezű készpénzes támogatási (fizetett otthonlétet támogató) rendszerének. Az érettségizett és diplomás nők nagyobb része két évig magas összegű keresetarányos juttatást kap, és több mint nyolcvan százalékuk további egy évig igénybe veszi a gyest is. Ugyanakkor a GYTR munkanélküli és szociális segélyezési funkciókat is ellát a munkaerőpiachoz lazán kötődő és/vagy rossz munkapiaci helyzetben lévő társadalmi rétegek esetében.

Mindeközben van egy hátulütője ennek a rendszernek, mégpedig az, hogy tartós otthonmaradásra ösztönöz, kényszerít. Mindez ráadásul társul egyfajta negatív társadalmi hozzáállással, ha az anya idő előtt munkába "mer" állni. Nemcsak a pénzügyi szabályozók és a hiányzó intézmények miatt teremt kényszert otthonmaradásra a jelenlegi rendszer, hanem mert ezt megerősítő, és a munkavállalást tovább nehezítő gyakorlatot alakít ki.

Koltai Luca úgy véli, az sem lehet megoldás, ha otthon tartjuk a gyereket nevelőket, de az sem, ha munkára kötelezzük őket. - A középút ott kezdődik, amikor elhagyjuk a "kötelező" kifejezést, és választási lehetőséget kínálunk helyette, egy demokráciában így kellene működnie a gyermektámogatási rendszernek - vallja a szakember, aki szerint össze kellene egyeztetni a kettőt. Sajnos a mai rendszerben választani kell a szülőnek karrier és a családalapítás között. A statisztikákból, kutatásokból kitűnik, hogy jelenleg sok pénzt költ az állam a gyes és a gyed kifizetésére, amellyel távol tartják a kismamákat/kispapákat a munkaerőpiactól anélkül, hogy figyelembe vennék: a szülő nem három évet tölt otthon, hanem többet, átlagosan négy évet - hangsúlyozza Koltai Luca. A szakember hozzátette: nem a támogatás és a munka kerülése miatt teszik mindezt, hanem azért, mert nem tudnak elhelyezkedni ennyi kihagyott év után, elavulttá válik szakmájuk, kiesnek a munkaerőpiac ritmusából, vérkeringéséből.
A teljes cikk