Gyógyító műkromoszóma

A magyar tudomány egyik sikertörténete a mesterséges kromoszóma létrehozásával kezdődött: az MTA Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) genetikai intézetében egy tízéves kutatási program eredményeként.

Hat éve, a világszenzációnak számító bejelentés ismertetésekor a Népszabadság még azt írta, ezáltal mód nyílik olyan új génhordozó eszközök kifejlesztésére, amelyek alkalmasak az eddig gyógyíthatatlan betegségek megelőzésére és kezelésére.

Hadlaczky Gyula ezúttal a műkromoszóma-sztori újabb fejezetéről számolt be. Az eltelt hét esztendő alatt elkészültek a tetszőleges genetikai tartalommal föltölthető „üres" műkromoszómák. Ezzel ipari méretekben lehet olyan fehérje-gyógyszeralapanyagokat gyártani, amelyek kizárólag állati sejtekben termeltethetők. Ezekre az eredményekre fölfigyeltek a világ legnagyobb gyógyszergyártó cégei is. A Pfizer szakemberei nemrégiben a kaliforniai San Diegóban megrendezett konferencián számoltak be az ipari körülmények között végzett gyártási kísérletek első eredményeiről.

A Chromos kutatási igazgatója bejelentette, hogy a philadelphiai App Tec vállalatnál megkezdődött a szklerózis multiplex gyógyítására alkalmas, fejlesztés alatt álló fehérjegyógyszer próbaüzemi gyártása. A 16 évnyi munka során 28 bejelentett és 21 megadott szabadalom tulajdonosa az SZBK, a tiszta nyereségből a cég majd jogdíjat fizet a szegedi intézetnek. A kanadai vállalat az elmúlt 10 évben egyéni és intézményi befektetők révén 11 milliárd forintot költött a technológiai fejlesztésre, ebből 250 millió forinttal támogatta a magyar genetikai intézetben folyó kutatásokat, és fedezte a szabadalmak minden költségét.