Gyógyszertárak és gyógyszerárak a kormány előtt

A tárca újra szabályozza a gyógyszerpiacot, egyetlen javaslatban foglalva össze a gyógyszerkiadások visszafogásáról, illetve a patikaliberalizációról szóló elképzeléseket.

A tárca újra szabályozza a gyógyszerpiacot, mely egyetlen javaslatban foglalja össze a gyógyszerkiadások visszafogásáról, illetve a patikaliberalizációról szóló elképzeléseket. A költségek növekedésének 25-30 százalékos ütemét a nemzetközileg jellemző 5-7 százalékra szorítaná vissza a javaslat. A jövőben a gyógyszeráremelések terhein nemcsak a biztosító és a betegek osztoznának, hanem a gyártók és a kereskedők is.

A javaslat szerint januártól a gyártóknak a teljes forgalmuk 14 százalékát kellene befizetniük az egészségbiztosítónak. Ez alól csak a három évre szóló árstopot, valamint az árcsökkentést vállaló cégek mentesülhetnének. Forgalomarányos fizetési kötelezettség terhelné a nagykereskedőket is. A 25-30 millió forintos éves bevétel felett a patikáknak egyszázalékos szolidaritási díjat kell majd fizetniük. Ebből a kistelepülések patikáit támogatnák.

A közgyógyellátottak kivételével megszüntetné az ingyen adható gyógyszereket. Januártól minden orvosságért minimum 300 forintot kell fizetni. A tárca javaslata szigorítaná a gyógyszerek reklámozását, az orvosok „megdolgozását". Az orvoslátogatók nyilvántartásba vételéért ötmillió forintot kellene a gyógyszercégeknek fizetniük.

Egyszerűbbé válna a gyógyszertárnyitás. Új patikát továbbra is csak gyógyszerész, illetve gazdasági társaság nyithat. A patikanyitás engedélyezése a Magyar Gyógyszerész Kamarától a tisztiorvosi szolgálathoz kerül. E liberalizáció ellen erősen tiltakozik a gyógyszerészkamara. A lap információja szerint döntés születhet az egészségbiztosítási felügyelet létrehozásáról. A betegek, illetve a fogyasztók érdekeit képviselő hatóságot felügyeleti tanács irányítaná, amelynek vezetőjét a miniszterelnök hat évre nevezné ki.

Akár 10 százalékos gyógyszeradó
A cégekre kivetett adó mértékét nem tartalmazza a törvénytervezet, pedig az alapvetően befolyásolja a jövőjüket. Egy biztos, tetemes összegről van szó, hiszen az idén a tb által kifizetett gyógyszertámogatás megközelíti a 400 milliárd forintot. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva kifogásolja, hogy ugyanarra a forgalomra kétszer is kivethetnék az adót. Ha ugyanis a támogatás összege után fizetett teher nem fedezné a tb-kassza hiányát, a gyártóknak forgalomarányosan, sávos rendszerben újabb összeget kellene befizetni ugyanazon készítmények után a biztosító kasszájába.

Bacskai Miklós, a Healthware Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a gyógyszerkiáramlás visszafogásával világszerte próbálkoznak. Ám e szabályozások olyan piacokon érnek célt, amelyek évek óta mérsékelten és egyenletesen növekednek. Németországban így 2004-ben a 16 százalékos gyártói befizetés 6 százalékkal csökkentette a gyógyszerkiadásokat. A hazai piac expanziója duplája a nyugat-európai átlagnak, s bár a gyógyszerfogyasztás a GDP-hez viszonyítva magas, a terápiás napokat tekintve nem. az.  

A gyógyszerpiac sorrendben második szereplője a nagykereskedelem. Hazánkban két nagy, két közepes és négy gyógyszer-nagykereskedői mellett további harminc, e feladatra szóló engedélyt adtak ki, ez utóbbiakat elsősorban a gyártóknál. Szabó Ferenc, a Magyarországi Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke úgy gondolja, esetleges megadóztatásukat csak a 6 százalékos nagykereskedelmi árrés terhére tudnák teljesíteni. Ugyanis az árrésből kell biztosítaniuk a különféle rezsiköltségek mellett a fővárosi patikákba naponta történő háromszori kiszállítást. A vidéki nagyvárosokba kétszer, a kistelepülésekre pedig egyszer viszik ki a megrendelt orvosságokat, függetlenül azok mennyiségétől. A patikák többsége ugyanis nem tart készletet. Ha tovább esik a bevételük, az vagy a patikáknak eddig adott kedvezményt csökkenti, vagy az ellátás színvonala sínyli meg azt.

A tervezett változások eddig a gyógyszerészek körében váltották ki a legnagyobb ellenállást. Hankó Zoltán, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint téves az egészségügyi miniszter azon állítása, hogy a liberalizáció egyenletesebb, biztonságosabb és olcsóbb gyógyszerellátást eredményez. Norvégia példájával igazolja, hogy a magánosítás hatására 40 százalékos áremelésre került sor. A patikák több mint 90 százaléka ugyanis monopolhelyzetbe került, mivel három befektető kezében összpontosult, a kistelepülések ellátottsága pedig romlott. Nemzetközi példák pedig azt igazolják, hogy a világ gyógyszerpiacának tizede hamisított orvosság, forgalmazásuk leginkább a fejlődő és a liberalizált forgalmazású fejlett országokban jelent problémát.

Hankó szerint a megoldás egy olyan együttműködő rendszer lehet, ahol hosszú távra tisztázzák az állam, a tb, a beteg és a gyógyszerész feladatát és felelősségét; ehhez a szakmai szervezetek elkészítették a javaslatukat.