Gyurcsánynak kell döntenie a koalíciós modellvitában

Az egészségügyi reformról a legutóbbi egyeztetésen történteket a koalíciós pártok szakpolitikusai másként értelmezik.

Abban egyetértenek a koalíciós felek, hogy nem lehet központilag szervezni az egészségügyi szolgáltatásokat, és szükség van új szereplőkre, akik pénzt hoznak a rendszerbe. A pártoknak eltérő a véleménye arról, hogy ez hogyan történjen. A koalíciós egyezség szerint egymással versengő, országos hatáskörű pénztárak alakulnak. Taglétszámuk attól függ, hogy hányan választják őket. Aki nem választ, az kap biztosítót, vagy sorsolással, vagy területi alapon.

A koalíciós megegyezés szerint úgy lesz több biztosító, hogy csak egy lesz, de lesznek benne önálló pénztárak, amelyek képesek befogadni a magántőkét. A szakpolitikai egyeztetésen két modell került szóba. Az egyik az országot 6-8, nagyjából egybefüggő területre osztaná, s ugyanennyi területre szedné szét a fővárost - szocialisták ragaszkodnának ahhoz, hogy a főváros osztatlan maradjon.

Az eredeti modell szerint a pénztárak a sorsoláson egy vidéki és egy budapesti szeletet kapnának. Országos tagtoborzás itt is lehetséges, de nem valószínű, hogy az emberek a lakhelyüktől távolabb lévő pénztár szolgáltatásait részesítenék előnyben. A szocialisták korrekcióval ezt a modellt valósítanák meg. Itt azok a biztosítók járhatnak rosszabbul, amelyek területén sok a kórház, mert ott több szolgáltatást vesznek igénybe a betegek. A keleti országrészben viszont, ahol ugyanúgy megkapja a biztosító a fejenkénti pénzt, de az emberek csak végső esetben mennek orvoshoz, a biztosító jelentős profitra számíthat.

Az SZDSZ tervezete egységes régiókra osztja az országot, benne 6-8 egybefüggő területtel, és a sorsoláson minden biztosító minden régióból kap egy darabot. A biztosítóknak így minden régióban muszáj ügyfélszolgálatot fenntartaniuk.

Sinkó Eszter közgazdász szerint egyik modellben sincs igazi verseny a szolgáltatók között. Az összefüggő térségekben való gondolkodásnak szakmailag azért van több értelme, mert az ellátásszervezés és a betegirányítás egyszerűbben megoldható. Kisebb az adminisztrációs költség, nem ösztönzi a biztosítót arra, hogy válogasson a betegek között.