Háromszoros hiány a tb-nél

A tényleges deficit már az év első hét hónapjában elérte a 107,7 milliárd forintot.

A júliustól bevezetett szigorítások a hiány mérséklését célozták. Öt százalékkal csökkentették a kórházi teljesítmények biztosító általi finanszírozását, akik túllépnék a korlátot, nem számíthatnak a többletszolgáltatásaik ellenértékére. Molnár Lajos a napokban azt is kijelentette: az év utolsó hónapjaiban nem tudják garantálni a kórházaknak az elmúlt hónapoknak megfelelő tb-bevételeket. A kormány a jövő hónaptól ötmilliárd forintot juttat az ágazatnak a központi költségvetésből, utánpótlása januártól, az európai uniós forrásokból lehetséges. A pénzt pályázattal azok az intézmények nyerhetik el, amelyek hozzáfognak a struktúraváltáshoz, a kapott összeget működési kiadásokra nem fordíthatják.

Kedvező elbírálásra ott számíthatnak, ahol a sürgősségi, a daganatos, a gyermekintenzív- és az ügyeleti rendszert korszerűsítik, vagy a betegek színvonalas ellátását kívánják megteremteni. Az egészségügyi reform célja, hogy a páciensek a lakóhelyükhöz közel, illetve a járóbeteg-szakellátásban kapják meg a szükséges ellátást. A sürgősségi ellátáshoz kapcsolódóan 254 millió forintot szánnak új mentőállomások építésére és további 24 milliót a meglévők felújítására, s még az idén 52 új mentőgépkocsit is vásárol a minisztérium.

Az ez évi gyógyszerkassza kiadása 60-70 milliárddal több lesz az előirányzottnál. A kormány és a gyógyszercégek korábbi megállapodása révén a társaságoknak az idén forgalomarányosan 23,5 milliárd forintot kell visszafizetniük az egészségbiztosítási alapba, ez pedig nem tölti ki a hiányt. Ezért többen úgy látják, a kormányzat nagyobb „áldozatot" kíván tőlük, de erre nem kötelezhetők.