Hét tudós kapott Gábor Dénes-díjat

Az az ország, amely nem fordít elegendő forrást a tudományra, nem lemarad, hanem elpusztul.

A Novofer Alapítvány az idén 22. alkalommal hirdette meg a Gábor Dénes-díj pályázatát. A kitüntetés alapvető célja a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismerése. Az idei kitüntetettek: Bedő Zoltán agrármérnök, Czitrovszky Aladár fizikus, Gerse Károly gépészmérnök, Kéri György biokémikus, Prószéky Gábor programozó matematikus, Sperlágh Beáta orvos, Szépvölgyi János vegyészmérnök. Sperlágh Beáta orvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese az idegrendszeri gyógyszerkutatás terén kifejtett, a gyógyszerfejlesztésben közvetlenül hasznosuló, nemzetközi szintű eredményeiért érdemelte ki az elismerést.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében Gábor Dénes szavait idézte, amelyek szerint "nem ismerjük a jövőt, de képesek vagyunk feltalálni azt". "A jövő feltalálása annál is inkább fontos dolog, mert láthatjuk, hogy az a fajta technológiai kultúra és a hozzá kapcsolódó technológiai szemlélet, amely az elmúl két és fél évszázadban a fejlődés egyik tényezőjeként kialakult, súlyos válságba került. (...) E válság természete elsősorban abból adódik, hogy ez a fejlődés nem fenntartható sem ökológiai, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból. A világ döntéshozóinak gyors döntéseket kell hozniuk, hogy elkerülhessük a válság kiteljesedését" - hangsúlyozta Kövér László, aki a tudósokat, kutatókat a politika és a közélet legfontosabb szövetségeseinek nevezte.

Pálinkás József, az MTA elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a tudástársadalom helyett helyesebb lenne tudásfüggő társadalomról beszélni. Szeinte az az ország, amely nem fordít elegendő forrást a tudományra, nem lemarad, hanem elpusztul. A hazai kutatásfinanszírozás helyzetét elemezve rámutatott, hogy azt az utóbbi két évtizedben bizonytalanság és koordinálatlanság jellemezte, "pályázati dzsungel" alakult ki.

"Egyre kevesebb tehetséges fiatal választja a tudományos pályát, ezen kevesek közül sokan máshol igyekeznek boldogulni. (...) A tudományos ráfordítások több mint két évtizede nagyon alacsonyak" - sorolta a gondokat az MTA elnöke.

A felfedező kutatások helyzetére kitérve azt mondta, hogy a gazdasági és politikai elit uralkodó nézete szerint a tudománynak termelőerővé kell válnia, ráadásul azonnal. "A profitéhség meg akar szüntetni mindent, ami nem a fogyasztás bálványát szolgálja, pedig a felfedező kutatás a legjobb értelemben szolgálja a hosszú távú érdekeinket" - mutatott rá Pálinkás József.