Hiánycikk a boldogság

Az emberiség nem készült fel megfelelően a fogyasztói társadalomra, ebből adódik a sok depresszió.

Kopp Mária, az Intézet igazgatója az életminőség-kutatás hazai jellegzetességeinek megértéséhez arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a nyugati társadalmakban folyamatosan javulnak az életfeltételek, egyes mutatók szerint az emberek boldogtalanabbak lesznek. A pszichológia is megállapította, hogy az emberiség genetikailag máig sem tudott alkalmazkodni a civilizációs életvitelhez és kihívásaihoz. Ez a "kudarc" mindenekelőtt a lemaradó rétegekben okoz tartós és fokozott életminőség-romlást, ami korai egészségkárosodással és idő előtti elhalálozással jár.

A szociológus szerint a gyorsan átalakuló társadalmakban, így Magyarországon is lényegesen gyakoribbá vált az elmúlt évtizedekben a krónikus stressz és a depresszió. Vizsgálataik kimutatták, hogy 1988-ban a felnőtt magyar népességnek 2,7 százaléka panaszkodott súlyos, kezelésre szoruló depresszióról, 1995-ben ez az arány már 7,1 százalék volt. Ez az arány jelent meg a 2002-es felmérésben is. Kopp Mária figyelmeztetőnek tartja a klinikai vizsgálatok adatait: a megkérdezettek 13 százaléka depressziós beteg és további 17 százalék még nem beteg ugyan, de vannak depressziós tünetei, amelyektől szenved.