Hipertónia, COPD - kéz a kézben járnak

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság együttműködik a COPD betegség kezelése érdekében.

Az egyre több ember halálát okozó tüdőbetegségek komoly problémát jelentenek Európában, hiszen a beteg emberek kezelése és az emiatt elvesztegetett munkanapok évente 102 milliárd Eurót emésztenek fel az öreg kontinensen, ezért az ERS (Európai Légzőszervi Társaság - European Respiratory Society - ERS) 2010-et a tüdő évének nyilvánította.

A szervezet célja, hogy 2010-ben minél több társszervezetet és minél több országot vonjanak be a tüdőbetegségekkel kapcsolatos munkába, hogy sikerüljön felvenni a harcot az „öt óriás tüdőbetegség", a COPD, a tüdőrák, a tüdőgyulladás, a tuberkolózis és az asztma ellen. Mindezek közül a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség kiemelt figyelmet érdemel , amely az egyetlen folyamatosan növekvő haláloki tényező a világon!

Az ERS 300 különböző kampányról tud, amit 400 különféle szervezet folytat világszerte a tüdő éve alkalmából. A rendezvénysorozat 2010. január végén indult Marseille-ben egy nemzetközi tüdőgyógyászati konferenciával.

Ennek kapcsán Nikos Siafakas professzor, az ERS vezetője elmondta: „Nagyon fontos, hogy az Európai Unió és az egyes európai országok több forrást és több figyelmet szenteljenek a tüdő betegségeinek. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a tüdőbajok többsége megelőzhető, illetve hatékonyan kezelhető, ennek ellenére még mindig milliók szenvednek és halnak meg bennük!"

A tüdő éve program egyik legfontosabb célja, hogy megismertesse a COPD betegséget a nagyközönséggel és felhívja az emberek figyelmét arra, hogy ez a kór is kezelhető és megelőzhető.

Bár a COPD-sek 90 százaléka a fejlődő országokból kerül ki, az USA és az Európai Unió országaiban is folyamatosan növekedik a COPD következtében megbetegedettek, illetve elhunytak száma. Magyarországon pontos epidemiológiai adatok nincsenek, de a becsült betegszám 500 ezer főre tehető.

A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitűnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD következtében.

A COPD-beteg mindennapjait a légszomj, a fáradékonyság, a nehezített mozgás, a keringési rendszer betegségei, a munkaképtelenség határozhatják meg. Pedig a krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD egy olyan progresszív, krónikus kór, amely ma már megelőzhető és kezelhető.

A betegség kialakulásához a dohányzás és a passzív dohányzás vezethet, amit a fokozott légszennyezettség ronthat. A COPD hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett! A beteg leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel orvosát. További tünetek még a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése. Súlyos esetben a fulladás oly mértékű, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendőit sem tudja elvégezni.

Mindezek a tünetek a betegeket depresszióssá és enerválttá tehetik, ebben az állapotban pedig a legtöbb COPD-s gyakorlatilag képtelen bármilyen életmódbeli változást véghezvinni saját érdekében.

Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedőknek kevesebb, mint egyötöde tud saját betegségéről, mert a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában. A jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, és éppen ezért nem fordulnak orvoshoz. A COPD-sek általában akkor kerülnek szakemberhez, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, gyakran a légzőképesség fele, vagy nagyobb része már elveszett.

A COPD-sek helyzetét javítandó a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság együttműködést kezdeményezett, amelynek értelmében az idei év végétől az országos hipertónia központokban és az ezekhez kapcsolódó tüdőgyógyászati centrumokban a COPD-s betegek kezelésében a szakorvosok is együttműködnek majd.

Ez a megállapodás a COPD és a keringési betegségek kezelésének legújabb ismereteivel áll párhuzamban, ami ezt a krónikus tüdőbetegséget egyfajta általános krónikus gyulladásos betegségként kezeli. A szakorvosok szerint ugyanis egy COPD-s beteget többféle szempont figyelembe vételével, társult betegségeinek és tüneteinek együttes gyógyításával lehet sikeresen kezelni.

Ezzel kapcsolatban dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke elmondta: „Óriási előrelépés a COPD-s és a keringési betegségek kezelésében az, hogy a hipertónia központokban is lehetőség nyílik szív- és érrendszeri betegségek által veszélyeztetettek tüdőgyógyászati és COPD kezelésére is. Ezek a betegségek ugyanis gyakran kéz a kézben járnak, csak együttes figyelembevételükkel lehet hatékonyt kezelést és hosszú távú védelmet megvalósítani. A két társaság mindent elkövet azért, hogy ez minél hamarabb megtörténjen."

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetője,  Somfay Attila professzor hozzátette: „Az együttműködési szándéknyilatkozatot a két társaság aláírta, ezzel megnyílt a lehetősége az együttműködésnek. Bízunk benne, hogy az idei év második felére sikerül megteremteni a hipertónia centrumokhoz kapcsolódó COPD kezelés szervezeti és szakmai feltételeit.

Szavaiból kiderült, hogy tavaly Magyarországon tizenháromezer COPD-s beteg volt nyilvántartva. Az együttműködés révén a betegek jóval könnyebben és szervezettebb módon juthatnak hozzá teljes körű kezelésükhöz, és jelentősen javulhat az életminőségük.