Jelentés a jelentésről

A BNO kódból a laikus aligha tud bármit is kibogarászni, a gyógyszerész a medicináról kód nélkül is tudja, milyen betegségre adhatták.

Az eredetileg márciusban életbe lépett kötelezettség teljesítésére - amelyet egy 1999-es, az egészségügyi szolgáltatásokról szóló kormányrendelet 2005-ben született kiegészítése írt elő - még Rácz Jenő egészségügyi miniszter adott féléves haladékot. Tavasszal a Magyar Orvosi Kamara elnöke - elismerve az adatszolgáltatás szakmai szükségességét - elsősorban a "tartalmi tisztázatlanságok és a teljesítés feltételeinek hiányát" jelölte meg az akkori tiltakozásuk okaként.

Ezúttal is két tűz közé került az OEP. Miközben az egészségügyi kormányzat amiatt kárhoztatja, hogy nem számoltatja el a szolgáltatókat, vagyis nem biztosítóként működik, a háziorvosok az adatszolgáltatást tekintik felesleges, bürokratikus nyűgnek. Holott a betegeknek ők utalványoznak - beutalók, gyógyszerek formájában - évente 500-600 milliárd forint értékben egészségügyi szolgáltatást, és máig ez az egyetlen orvosi szakma, amelyet nem a teljesítménye alapján, hanem a doktorhoz bejelentkezett betegek száma szerint finanszíroz az OEP.

A kórházak és rendelőintézetek, sőt az irányított betegellátásban (ibr) részt vevő háziorvosok is évek óta szolgáltatják a teljesítményük méréséhez szükséges adatokat. "Könnyű nekik, hiszen évente milliós összegeket kapnak ezért" - mondogatják a kívül maradottak, holott az ibr-ben dolgozók is saját forrásból teremtették elő az adatszolgáltatáshoz szükséges szoftvert (más kérdés, hogy az ibr-ben költséghatékonyan működő praxistulajdonosok az általuk elért megtakarításból valóban többletbevételhez jutnak az egészségbiztosítási alapból).

Mivel a háziorvosi praxisok több mint 80 százaléka magánvállalkozók tulajdonában van, nem várhatnak külső segítségre működési feltételeik megteremtéséhez. 2005-ös elszámolása szerint egy praxisra átlagosan évi 8 millió forintot fizetett ki az OEP, ebből pedig kialakíthatók a rendelő működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Szélsőséges hangú bírálatok köröztek az utóbbi hetekben az interneten, miszerint a receptre ráírandó úgynevezett BNO-kódok (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) használata súlyosan sérti az orvosi titoktartást. Jóllehet a kódból - amely egy betűből és négy számból áll - a laikus aligha tud bármit is kibogarászni, a gyógyszerész pedig számos medicináról kód nélkül is tudja, milyen betegség gyógyítására adják; őt amúgy is köti a titoktartás. Mivel az ombudsman ajánlása nem hozta meg a kívánt eredményt, és a minisztérium továbbra is ragaszkodik a részletes adatszolgáltatáshoz, az orvosi kamara az Alkotmánybírósághoz akar fordulni.

A háziorvosok viszont jelentenek - az első hónapban végül is összesen 5800-an küldték el a kívánt dokumentációt, néhányan további türelmi időt kértek, nehézségeikre hivatkozva. Azt azonban nem tudni - mivel az adatok feldolgozása még tart -, hogy első nekifutásra milyen bizonyítványt sikerült kiállítaniuk magukról.