Kalkulátor a rehabjáradék mellett keresőknek | Weborvos

Tájékoztató a rehabilitációs járadék melletti munkavégzés szabályairól (kalkulátorral)

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - honlapján az alábbiakról tájékoztatja a kereső tevékenységet folytató, rehabilitációs járadékban részesülő ügyfeleit.

A rehabilitációs járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének havi átlaga meghaladja
- a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
- de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Külföldi munka esetén
2009. augusztus 31-ét követően az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. (A külföldön szerzett jövedelem tekintetében - a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokkal egyezően - a rehabilitációs járadékban részesülőt is bejelentési kötelezettség terheli, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)
A rehabilitációs járadékban részesülő személyek ellátásra való jogosultságának vizsgálata során tehát változatlanul az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának - az időközi emelésekkel növelt - összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett, három, illetőleg hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset átlagát viszonyítani. (Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset felemelt összege nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell összehasonlítani a keresőtevékenységből származó nettó átlagkereset összegével.)

Mi számít nettónak?
A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott egyéni járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem azonos az érintett járadékos nettó keresetével, mert pl. a rehabilitációs járadék - mint az összevont adóalapba tartozó adóterhet nem viselő járandóság - összegét, valamint a nyugdíjast esetleg megillető személyi jövedelem-adó kedvezmény(eke)t figyelmen kívül kell hagyni, ellenben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék számított összegét annak ellenére le kell vonni, hogy annak megfizetésére a járadékos nem köteles.

 
A nettó kereseti összeg „képzésekor" tehát a tényleges bruttó nyugdíjjárulék köteles keresetet kell alapul venni mind a személyi jövedelemadó vonatkozó hányadának meghatározása, mind az egyéni járulékkal történő csökkentés során. Így a havi bruttó keresetet egyrészt a bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset évesített összege alapján irányadó adómérték alkalmazásával megállapított személyi jövedelemadó tizenketted része, másrészt a felsorolt egyéni járulékok (2009-ben a mérték összesen 17 százalék) összege csökkenti.

Konkrét példával szemléltetve:
100.000,- Ft (bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset) - 35.000,- Ft (18 % szja + 17 % egyéni járulék levonás) = 65.000,- Ft (nettó, személyi jövedelemadóval és egyéni járulékokkal csökkentett kereset). Mivel a keresetvizsgálatra irányadó jogi szabályozás nem teszi lehetővé a különböző adózási kedvezmények figyelembevételét, a havi bruttó keresetből kizárólag a keresetre eső személyi jövedelemadó levonása jogszerű, emiatt az adójóváírás kedvezményét sem kell alkalmazni. 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a járadékosok és a foglalkoztatók tájékoztatása érdekében kifejlesztett egy olyan kalkulátort, amellyel elvégezhető a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 százalékának 2009. évre történő felemelése, meghatározható az a havi nettó kereset, amelyet az érintett járadékos elérhet anélkül, hogy a nyugdíjjogosultság megszüntetésre kerülne.
A kalkulátor a képzett nettó kereset mellett annak bruttó összegét, illetőleg a hat havi bruttó kereseti összeget is meghatározza.

A számításhoz a rehabilitációs járadék megállapítása időpontjának kiválasztását követően, az átlagkereset rovatba kell a megállapító határozaton szereplő, a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét beírni.