Kalózok a brit gyógyszerpiacon?

A tévés trükk megmutatta, miképpen juthatnak el hamisítványok a szigetország legális piacára.

Az MHRA képviselője utóbb így körvonalazta a hatóság filozófiáját: „a [szervezet az] ellenőrzés és szabályozás erős és kiegyensúlyozott rendszereit kombinálja, miközben szorgalmazza mindazok legszigorúbb megbüntetését, akiket a törvény megszegésén érnek." A hamis adatszolgáltatás pedig, úgymond, bűncselekmény.

A műsor után két nappal visszavonták az „Oak Tree Pharmaceuticals" nevű gyógyszer-nagykereskedő engedélyét – az MHRA azonban az erről szóló sajtónyilatkozatban nem említette, hogy a tévések ennek a cégnek a nevében szerezték be a műsorban bemutatott dokumentumokat.

Az MHRA revízió alá vette saját ügykezelését; szóvivője hangsúlyozta, „fontosnak tartja, hogy kíméletlen szigorral kezelje a hamisítványok ügyét, ugyanakkor nyugalomra intette a publikumot. „Évente 600 millió alkalommal adnak ki receptköteles szert, de 2004 óta mindössze három ízben tapasztaltuk hamisítványok felbukkanását az ellátó-láncolatban." A hatóság szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a gyógyszertárakban, és jelenleg is folynak általa kezdeményezett bírósági eljárások.
A brit gyógyszer-nagykereskedők (BAPW) szövetsége aggódik amiatt, hogy az MHRA túlságosan sok nagykereskedelmi engedélyt bocsát ki, és kétségeit fejezte ki, hogy vajon a kormányhivatal az adott tárgyban rendelkezik-e a szükséges eszközökkel regulációs tevékenységéhez .

A lobbiszervezet különbséget tesz nagykereskedők és tényleges „helyiérdekű" forgalmazók közt, mely utóbbiak csak a legjövedelmezőbb ellátási vonalakon tevékenykednek. A BAPW szerint tagjait az MHRA szigorúbban ellenőrzi, mint „más típusú" nagykereskedőket.

A Királyi Gyógyszerészeti Társaság aggasztónak nevezte, hogy a tévéműsor ilyen könnyen szerezhetett gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyt az MHRA-tól, egyúttal sürgős szigorításokat és kormányszintű vizsgálatot szorgalmazott.