Késleltetett méreg

A dioxinok néhány éve kerültek a közérdeklődés homlokterébe.

Dioxinokon azt a száz, kémiailag előállított vegyületet értik, amelyek igen lassan bomlanak le, rendkívül ellenállóak a környezettel szemben. Különféle ipari folyamatok, így növényvédőszer- és papírgyártás, ipari hulladékégetés során keletkezhetnek, a talajból pedig bekerülhetnek akár az élelmiszernövényekbe is. Legfontosabb közülük a TCDD, amely az egyik legmérgezőbb vegyület. Ebből ezred-tízezred grammnyi is képes rövid időn belül megölni kísérleti állatokat, és tízezred grammnyi mennyisége elősegíti különböző rosszindulatú daganatok kialakulását.

Az olaszországi Sovesóban 1976-ban egy növényvédőszergyári robbanás során több ezer ember került érintkezésbe egy hatalmas dioxinfelhővel, de történtek balesetek az Egyesült Államokban is.

Európában és az Egyesült Államokban a közegészségügyileg nagy veszélyességű anyagok között tartják nyilván. Sovesóban több ezer ember szennyeződött, faggyúmirigy-gyulladáson és enyhe fehérvérsejt-felszaporodáson kívül nem jelentkeztek más szembetűnő tünetek az eseményeket követő hónapokban.

A TCDD roppant lassan tűnik el a szervezetből, és ezzel összefüggésben az idők során egyes emberekben immunológiai és fejlődési rendellenességek, hormonális zavarok alakultak ki.

Mit gondoljunk tehát most Magyarországon? – teszi fel a kérdést a szerző. Eddig azt hitte mindenki, hogy azok vannak kitéve a dioxinmérgezés lehetőségének, akik kibocsátásveszélyes üzemekben dolgoznak, illetve ipari szemétégetők közelében laknak. Mára nyilvánvaló, hogy a veszélyeztetettek nem csak a veszélyes üzemekben dolgozók lehetnek, hanem akár egy egész ország lakosságára kiterjedhet. A meghatározott élelmiszerekre korlátozódó guargumi-szennyezés semmilyen szempontból nem hasonlítható a leírt esethez. Mégis jogos az aggodalom, mert sok mindent nem tudnak ma még a dioxinokról. Például azt sem, hogy mennyi az a legkisebb mértékű szennyezés, amely hosszú távon egészségkárosodást okozhat.