Kisokos a foglalkozás-egészségügyről

Nem csupán a munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező, hanem vannak egyéb feladatok is.

A munkaadókat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően számos kötelezettség terheli, amelyek meghatározzák a munkahellyel és a munkavégzés körülményeivel kapcsolatos szabályokat. A legtöbb munkáltató számára természetes a kötelező foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat biztosítása munkavállalói számára, azt azonban sokan nem tudják, milyen egyéb kötelezettségnek kell megfelelniük.
Mivel a munkaadók nagy része csak a hatósági ellenőrzés során értesül a szükséges dokumentációk hiányáról, ez súlyos anyagi következményeket vonhat maga után.

Az alábbiakban Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója összefoglalja, hogy a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően milyen dokumentációkkal kell rendelkeznie minden munkáltatónak, illetve munkahelynek egy munkavédelmi ellenőrzés esetén.

A munkaköri alkalmassági vizsgálaton kívül az alábbi, foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok kötelezőek: képzett elsősegélynyújtó biztosítása; munkahelyi kockázatértékelés; pszichoszociális felmérés; kémiai kockázatbecslés, amennyiben a munkavégzés során előfordul veszélyes anyag.

A sokrétű foglalkozás-egészségügyi ellátásra célszerű olyan egészségügyi szolgáltatót választani, amely a felsorolt vizsgálatok, képzések mindegyikét el tudja végezni, valamint jogosult a dokumentációk, tanúsítványok kiállítására is – mutat rá Kiss András.

Pszichoszociális felmérés

A pszichoszociális kockázat nem más, mint a munkavállalót a munkahelyén érő hatások: konfliktusok, munkaszervezés, a foglalkoztatási jogviszonyból eredő bizonytalanság, a munkarend és egyéb tényezők összessége, amelyek következtében tartós stressz, munkahelyi baleset vagy lelki eredetű (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Egy 2008-as törvényi rendelkezés szerint a munkahelyi pszichoszociális kockázat-felmérés és kezelés, és az ezt igazoló dokumentáció elkészíttetése is a munkáltatói kötelezettségek részét képezi.

Képzett elsősegélynyújtó biztosítása a munkahelyen

A jogszabályi szabályozás szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit a munkahely jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, és a munka szervezésének megfelelően. Ezt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és a munkahely jellegéből adódóan ÁNTSZ is ellenőrizheti. Képzett elsősegélynyújtónak célszerű olyan kollégákat választani, aki a munkaidő teljes ideje alatt rendelkezésre állnak.

Teljes körű kockázatértékelés

A munkavédelmi törvény értelmében minden munkaadónak rendelkeznie kell teljes körű kockázatértékeléssel, amelynek meglétét és megfelelőségét az OMMF ellenőrzi. A vizsgálat során azonosítják a munkafolyamatok alatt előforduló kockázati tényezőket, valamint konkrét intézkedéseket határoznak meg a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésével kapcsolatban. A teljes körű kockázatértékelés része többek között a munkabiztonság és egészségvédelem, a munkakörök és munkafolyamatok vizsgálata, a veszély és a veszélyeztetett személyek meghatározása, a kockázatok jellemzése, valamint a kockázatkezelési intézkedések meghatározása.

 
Kémiai kockázatbecslés

Azon munkahelyeken, ahol a munkavégzés során vegyi anyag fordul elő – akár takarítás során is –, kiemelten fontos szempont a kémiai biztonság. A kémiai kockázatbecslési vizsgálat során a szakember elkészíti a felhasznált, gyártott, vagy akár a forgalmazott anyagokra vonatkozó kémiai kockázatbecslést, valamint tájékoztatást ad az anyagok helyes tárolásával, használatával, illetve elsősegélynyújtással kapcsolatban. A kémiai kockázatbecslés meglétét az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi.

A felülvizsgálatokat mindkét esetben kötelező évente elvégezni.
A fenti vizsgálatokat – a munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet – szerencsés, ha az adott munkahely munkavállalóit, munkafolyamatait már jól ismerő foglalkozás-egészségügyi szolgáltató készíti el.