Knoll József: nagyon nagy megtiszteltetés | Weborvos

Nagyon nagy elismerésnek és megtiszteltetésnek tartja a kitüntetést Knoll József.

Knoll Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, Állami- és Széchenyi-díjas farmakológust a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével a csillaggal (polgári tagozat) tüntették ki a nemzeti ünnep alkalmából. Az elismerést pénteken a Parlament Kupolatermében vette át a.

Knoll József "az agyi mechanizmusok feltárásában, kutatásában végzett, nemzetközileg is számon tartott munkásságáért, példaértékű tudományos életútja elismeréseként" részesült állami kitüntetésben.

Mint az akadémikus az MTI-nek elmondta, munkatársaival változatlanul a nemzetközi hírnévre szert tett vegyület, a Parkinson-kór és a depresszió kezelésében alkalmazott deprenyl továbbfejlesztésén dolgozik. "Hatvankét országban törzskönyvezték a deprenylt. Egy új változatát dolgoztuk ki munkatársaimmal az utóbbi években" - hangsúlyozta.

A professzor egyéb kutatásairól kifejtette, hogy kidolgozta az agykéreg társadalomteremtő mechanizmusának elméletét. Kutatásai központjában azoknak az agyi mechanizmusoknak a feltárása állt, amelyek alapján racionálisan értelmezhető, hogy a 150 ezer éves mai ember milyen agyi mechanizmusok révén épített fel olyan társadalmat, amely egyrészt építkezik, de egyúttal rombol is - magyarázta.

"A legfejlettebb lények, az emlősök fejlődése során az utolsó nagy minőségi ugrás annak az agykérgi mechanizmusnak a kifejlődése volt, amely lehetővé tette, hogy a faj egyedei egymás működését befolyásolni, manipulálni tudják. Ez volt az élettani alapja az egyedek együttműködésének, a társadalmi létforma kialakulásának" - húzta alá az akadémikus.

Elméletét több évtizedes munka után összegezte 2005-ben egy angol nyelvű monográfiában, amely magyarul Az agy és tudata címmel 2006-ban látott napvilágot. 2010-ben a Semmelweis Kiadó gondozásában teóriája "népszerű formában" is napvilágot látott Az emberiség jövője című könyvben.

"Mindannyian már születéskor rendelkezünk olyan hajtóerővel, mint a fajfenntartás és a táplálékszerzés ösztöne. Később kezdenek olyan hajtóerők is működni bennünk, amelyekre sem egyedi létünk, sem a faj fenntartása szempontjából nincs szükség. E mechanizmus révén válik lehetővé a kollektív együttműködés, társadalomteremtő mechanizmus. Ez egy bonyolult mechanizmus, az emberi agykéreg működési mechanizmusára épül a jövő" - mutatott rá.

Knoll József 1925-ben született Kassán. Kutatási területe a pszichoneurofiziológua és pszichofarmakológia.

Az orvostudományok kandidátusa címet 1957-ben szerezte meg, négy évvel később, 1962-ben az orvostudományok doktora lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben választotta levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává. Munkásságát egyebek közt Állami Díjjal (1985), az Európai Farmakológiai Társaság díjával (1999), Arany János-nagydíjjal (2000) és Széchenyi-díjjal (2003) ismerték el.

A pszichoneurofiziológia és a pszichofarmakológia kutatási területén több mint nyolcszázötven tudományos közleményt publikált, és ötvenhárom szabadalom tulajdonosa. Nevéhez fűződik a pszichés működéseket befolyásoló gyógyszerek kutatására alkalmas új módszerek bevezetése, ismeretlen endogén anyagok (cellulin, satietin, angiohypotensin) felfedezése, számos új hatásmódú vegyületcsalád kidolgozása, köztük egy új fájdalomcsillapító-gyulladásgátló család kidolgozása, amelyek közül a Rymazolium (Probon) vált gyógyszerré 1976-ban.