Kórházlista: a betegek 41 százaléka kiesik | Weborvos

Ma hozza nyilvánosságra az egészségügyi miniszter az új kórházi kapacitásokat, a struktúra átalakítása összesen másfél ezer orvost és hatezer szakdolgozót (ápolót, nővért stb.) érint.

Megyünk? Maradunk?

Az is biztosnak tűnik, hogy a Schöpf-Merei, a kecskeméti repülőkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a svábhegyi gyermekkórház és a miskolci FMC dialíziscenter végleg megszűnik – egyebek mellett ez derül ki az egészségügyi miniszternek a kórházi ágyszámokról szóló döntéséből, amelyet ma hoznak nyilvánosságra.

Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint áprilistól javítják a kórházak finanszírozását is, de továbbra is meghatározzák, mennyi beteget láthatnak el az intézmények – közölte a tárca államtitkára. Horváth Ágnes hozzátette: a jelenlegi ágykihasználtság 75 százalékos, és az ellátottak 30 százaléka nem szorul aktív ellátásra vagy indokolatlanul fekszik kórházban, és arra kell törekedni, hogy növekedjen az egynapos sebészeti kezelés aránya Magyarországon.

A humán erőforrás helyzetére kitérve az államtitkár elmondta: a munkaerő-piaci alap segítségével mobilitási programot dolgoz ki a tárca. Ennek kidolgozásában és megvalósításában segítenek majd a szakmai kamarák, az ÁNTSZ és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, de szakmai segítséget nyújt a programhoz Szetey Gábor személyügyi államtitkár is. Az intézményi struktúra átalakítása összesen másfél ezer orvost és hatezer szakdolgozót (ápolót, nővért stb.) érint.

Az ágy­számelosztással együtt minden érintett kórházról úgynevezett végrehajtási határozat készül. Ezekben egyebek mellett a mortalitási mutatók, az ágykihasználtság alapján indokolják meg a döntést, és határozzák meg az új beutalási rendet. Ez utóbbi érinti leginkább a betegeket, akiknek arra kell számítaniuk, hogy a jövőben korlátozottabban választhatnak kórházat maguknak – ellenkező esetben fizetniük kell a kezelésért.

Nagyon leegyszerűsítve az új rendszert, mindenkinek a lakóhelye szerinti területileg illetékes intézménybe kell mennie, és ott kötelező ellátni. A legtöbb esetben kijelölnek azonban alternatív kórházat, amely elutasíthatja a kívülről jövőket, ha őket csak saját betegei rovására tudná felvenni. Egyes szakmacsoportokban – például a rákgyógyítás esetén – további kórházak is felkereshetők lesznek. Ha a beteg eltér a beutalási rendtől, akkor az ellátás költségeinek 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot kell majd fizetnie.

Maradnak a jogi kétségek

Egyelőre bizonytalan, törvényes lesz-e Molnár Lajos mai döntése. Mint a Népszava többször beszámolt róla, egyes jogi szakértők úgy vélik, a törvény szerint a miniszternek már február 5-ig határoznia kellett volna a kórházak ágyszámának elosztásáról. A szaktárca mindenesetre kitartott azon álláspontja mellett, hogy erre március elejéig volt idejük, s ennek megfelelően is jártak el. Ha a minisztérium téved, akkor a döntést formai okokra hivatkozva megsemmisítheti a bíróság, amennyiben bármely kórház jogorvoslattal él. Ha így történik, akkor közigazgatási eljárásban vizsgálják az ügyet, s négy hónapon belül döntést kell hozni - írja a lap.

Bővítendő szakrendelői óraszám

Vojnik Mária szocialista képviselő tegnap, a parlament egészségügyi bizottságának ülésén indítványozta: hozzanak határozatot a kórházkarcsúsításokkal párhuzamosan kötelezően bővítendő szakrendelői óraszámról. Erről később döntenek - tudósít a Világazdaság. A gyógyítóintézmények áprilistól tervezett új finanszírozásáról és a betegbeutalási rendszerről szóló, a lap birtokába került előterjesztés szerint az aktív ágyak megszűnése miatt a páciensek 41 százaléka kiesik a fekvőbeteg-ellátásból, így az év második felében 14,3 milliárddal csökkenthető az e célra szánt költségvetés összege. A krónikus ágyak számának bővítése 17 százalékos betegszám-növekedést jelenthet, amelynek többletkiadása 4,5 milliárd forint lesz. S ha nőne a szakrendelők betegforgalma, az ellátásukra tervezett összeg 7 milliárddal bővülhet. A betegutak szigorításával 2,8 milliárdos megtakarításra tehetnek szert az év második felében.

Átmeneti szabályozásra is szükség van. Ha a megszűnő kórházak feladatát nem tudja április 1-jétől átvenni más intézmény, az egészségügyi miniszter engedélyezi, hogy a betegek gyógyítását az általános finanszírozási szabály szerint a megszüntetésre ítélt intézménynek számolja el a biztosító.

Nem szűnik meg a teljesítményvolumen-korlát, az egyes kórházakban elkülönítetten kell kezelni az onkológiai, a kardiológiai, a traumatológiai, s a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakmára megállapított teljesítményvolument, az e célra szánt pénzt másra nem költhetik. Pályázatok kiírásával bővítik az egynapos beavatkozásokat - tudósít a Világgazdaság.