Kormányrendelet a pénztárak részvényeinek eladásáról | Weborvos

Nyílt eljárásban, pályázat keretében lehet értékesíteni az egészségbiztosítási pénztárak forgalomképes részvényeit.

Az eljárás részletes szabályait a kormány rendeletben tette közzé a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyben.

A parlament által február 11-én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény kimondja, hogy a vagyonkezelőnek február 19-től számítva 30 napon belül intézkednie kell 22 egészségbiztosítási pénztár - egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaságként való - létrehozásáról. A pénztárak jegyzett tőkéje legalább 20 millió forint, a szavazati jog 51 százalékát biztosító részvények az állam forgalomképtelen kincstári vagyonába tartoznak, a 49 százalék viszont értékesíthető. Ezek eladására a pályázatot a vagyonkezelő, az utolsó pénztár cégbejegyzését követően, "ésszerű időn belül" írja ki.

A törvény szerint vagyonkezelő az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. Hogy melyik miniszterről van szó, azt egy 2006-os kormányrendelet tartalmazza, amely a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről intézkedik. Ebben szerepel, hogy a pénzügyminiszter felel a kormányban az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és a vagyon felügyeletéért.
Az új kormányrendelet szerint a kétlépcsős pályázatot a vagyonkezelő - tehát a pénzügyminiszter - írja ki. Megteheti azt is, hogy megbízást ad az értékesítésre, illetve azt megelőzően - szintén pályázaton - tanácsadót választ.

A nyílt eljárásban, nyilvános pályázaton történő értékesítés két lépcsős. Az első, előminősítő szakaszban azt vizsgálja a kiíró, hogy alkalmas-e a pályázó a pénztárral kapcsolatos teendők ellátására, illetve pénzügyileg megbízható-e. A második forduló az árajánlat, amelynek végén a minden szempontból legkedvezőbb ajánlat lesz a nyertes. Az értékelést azonban ártárgyalás is megelőzheti, ennek célja, az ár "felsrófolása".

Az ajánlat megtételére legalább 30 napot kell biztosítania a kiírónak. A kiírás - egyebek mellett - tartalmazza a minimális vételárat, és az ajánlati biztosítékokat. Az előminősítésen túljutott pályázók konzorciumot alapíthatnak, így a második fordulóban együttes ajánlatot adhatnak be. Az ajánlatok bontására közjegyző jelenlétében kerül sor.

Az ajánlatokat a kiíró értékeli, de erre megbízást is adhat. Az ajánlatokról - előzőleg - a kiíró által felkért értékelő bizottság mond véleményt. Ha a kiíró célravezetőnek tartja, akkor a pályázat lezárta előtt ártárgyalást rendelhet el. Ennek során a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető.

Az értékelő bizottság javaslatának mérlegelésével a kiíró (a pénzügyminiszter) dönt a nyertesről. Az "összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlatot" kell nyertesnek nyilvánítania. Az elbírálásra a beadástól számított 30 napon belül kerül sor, de ez az idő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható. Az eredményről a döntést követően 8 napon belül kell értesíteni a pályázókat. A szerződéskötésre az értesítést követő 30 napon belül kerül sor.

Ha a nyertes visszalép, akkor a sorban következő pályázóval köthet szerződést a kiíró, de választhatja új pályázat kiírását is. Az eljárás dokumentumait legalább 5 évig meg kell őrizni.