Közeledtek az álláspontok

Közeledtek az álláspontok a művi meddővé tétel szabályozását illetően.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter kezdeményezésére a MSZP, az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és a KDNP képviselői, kézhez kapva a minisztérium törvényjavaslatát, kifejtették álláspontjukat a művi meddővé tétel újraszabályozására vonatkozóan.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly hozott határozatában alkotmányellenesnek minősítette, és 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette az egészségügyről szóló 1997-es törvény művi meddővé tételre vonatkozó rendelkezését, így megszűnt az a szabályozás, amely ezt a beavatkozást 35 éves életkorhoz, vagy három vér szerinti gyermek meglétéhez kötötte. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a családtervezési célból történő művi meddővé tétel a törvény által előírt feltételrendszere aránytalanul korlátozza az emberi méltósághoz való jogból származó önrendelkezési jogot.

Az Ab döntésének értelmében júliustól bárki, aki elmúlt 18 éves, kérheti a művi meddővé tételt családtervezési célból.
A csütörtöki ötpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok képviselői egyöntetűen azon az állásponton voltak, hogy egyáltalán ne lehessen a beavatkozást elvégezni családtervezési céllal, valamint a művi meddővé tételt öncsonkításnak tartják, ami nem egyeztethető össze az önrendelkezési joggal.

Csáky András (MDF) véleménye szerint a 18. életévet sem szabadna meghagyni, mint mondta: az a jó, ha minél magasabb.
Mikola István (Fidesz) feltette a kérdést, hogy "kényszeríthető"-e egy orvos a beavatkozásra akkor, ha azt a kérelmező családtervezési indokból végeztetné el, továbbá felhívta a figyelmet, hogy a művi meddővé tétel visszafordíthatatlan beavatkozás.

Molnár Lajos válaszában elmondta: természetesen az orvos megtagadhatja a beavatkozás elvégzését - mint ahogy az a művi terhességmegszakításoknál is jogában áll -, de a kérelmező sincs a törvény által kényszerítve arra, hogy ezt a fajta fogamzásgátlást használja, hiszen a műtét a nem kívánt terhesség megakadályozásának csak az egyik formája.

Erre irányította a figyelmet Vojnik Mária (MSZP) is, hogy attól még, hogy a törvényalkotó az életkort meghagyja (18. életév) és engedélyezi a családtervezésnek ezt a formáját, az egyén dönthet úgy, hogy nem ezt a fogamzásgátlást használja, amely döntés szintén az önrendelkezési jog gyakorlása. Hozzátette: ha a törvényben nem adnak lehetőséget a műtétre családtervezési célból, akkor alkotmányellenes döntést hoznának.

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) - csatlakozva a Fidesz és az MDF álláspontjához - véleménye szerint az egyéb fogamzásgátlási lehetőségeket kellene az államnak hatékonyan támogatni.
Kökény Mihály (MSZP) azon a véleményen volt, hogy maradjon meg az Ab-határozatból következő 18. életév, de a beavatkozást megelőző kérelmezési és intézési szabályok legyenek szigorúbban a jelenleginél.

Gusztos Péter és Béki Gabriella (SZDSZ) azon az állásponton volt, hogy nincs szükség a 18 éves kort "kitolni". Béki Gabriella hozzátette: ezen az alapon hozhat-e 18 éves korban bárki felelős döntést, hogy vállaljon-e gyereket, beleszóljon-e a politikába, vagy pénzügyileg több tíz évre elkötelezze magát.

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánybírósági határozat miatt nincs törvényalkotói kényszer, csak morális.
Molnár Lajos az egyeztetés végén a törvénytervezethez új szövegezést javasolt, amely kihagyná a "családtervezési célú" megfogalmazást, amit a még jelenlévő fideszes, KDNP-s, MSZP-s képviselők megfontolásra alkalmasnak ítéltek. A tárcavezető ígéretet tett arra, hogy az újrafogalmazott tervezetet eljuttatja tanulmányozásra a parlamenti frakcióknak, hogy azok kialakíthassák álláspontjukat.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2004. októbere és 2005. szeptembere között 631 nő és két férfi kérte művi meddővé tételét családtervezési célból.