Lendület viszi a fiatal kutatókat | Weborvos

Magyarországnak is részt kell vennie a tehetséges kutatókért folytatott világversenyben.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009-ben azzal a céllal indította el a Lendület Programot, hogy a világ élvonalába tartozó tehetséges fiatal kutatók hazai előrelépési lehetőségeit támogassa és elvándorlásukat megállítsa. A nagy visszhangot kiváltó kezdeményezést kiemelt közfigyelem övezi: a tartalmas, sokat ígérő pályázatoktól a kutatói közösség és a társadalom méltán várja a kitűzött célok megvalósítását. A program első évében elért tudományos eredményeikről, a hazai intézethálózatba való beilleszkedésről, a kutatócsoportok megalakításáról nyilvános konferencián számoltak be tegnap a Lendület Program első évi nyertesei az MTA-n.

Óriási verseny folyik a tehetséges kutatókért Európában és a világban, ők jelentik ugyanis egy-egy ország számára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. Magyarországnak részt kell vennie ebben a versenyben, el kell indulnia, és tavaly el is indult - ezekkel a gondolatokkal utalt vissza a Lendület Program kezdeményezésének szándékára az MTA elnöke az első évi nyertesek eredményközlő konferenciáján. Még mindig világszínvonalú kutatóink vannak, és sajnálatos, hogy közülük sokan kényszerülnek külföldön dolgozni - fejtette ki Pálinkás József a Parlamentben is az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről tartott beszámolójában.

A Lendület Program nem csak a tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését és elvándorlásuk megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújításához és versenyképességük növeléséhez is. A Program keretet ad a kiszámítható kutatói életpályához, a nyertesek önálló kutatócsoport-alakításával erősödik az akadémiai intézethálózatban folytatott iskolateremtő tevékenység. Az a tény, hogy a fiatal tudósok itthon tartásáért indított programhoz hasonló kezdeményezésre tettek javaslatot Obama elnök tudományos tanácsadói, csak megerősített abban, hogy a Lendület program példaértékű - fejtette ki az MTA elnöke.

A Lendület Program nyertesei a támogatásból ígéretes kutatási programokra hoztak létre új kutatócsoportokat az Akadémia kutatóintézeteiben. Ez önálló munkalehetőséget, saját kutatócsoportot, jól felszerelt laboratóriumot és méltányos fizetést jelent a hazaköltöző, vagy itthon maradó tehetségeknek.

A Lendület Programot idén is mintegy 300 millió forinttal támogatja az Akadémia. Ezt az összeget a kutatások forrás- és műszerigényét figyelembe véve osztották el a nyertes pályázók között. A kedvező elbírálásban részesült jelentkezők számára az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport-vezető határozatlan idejű alkalmazásáról.

A résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a Lendület Program keretében elnyert támogatást további kutatás-finanszírozási forrásokkal egészítsék ki. Ezt a követelményt minden kutató teljesítette.

A 2009-es év nyertesei között található fizikus-csillagász, biológus, kutatóorvos, agykutató és matematikus. A Lendületes kutatók eddigi munkájáról szóló beszámolók alapján a bírálatokra felkért tudósok mind az öt kutatócsoport teljesítményét elismerésre méltónak találták és javasolták a megkezdett programok további akadémiai finanszírozását.

A Weborvos a szakterülettel összefüggő eredményeket emeli ki:

Sejtek vándorlása

A Lendület Program előtt a SOTE-n kutató, ma már az MTA Enzimológiai Intézetét vezető Buday László biológus és kutatócsoportja a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az emlősállatok szervezetében.

A sejtműködést, részletesebben a sejtosztódást, a sejtmozgást, és a sejtek általános anyagcseréjét az un. növekedés faktorok irányítják. A növekedési faktorok által használt úgynevezett jelátviteli pályák működési zavara olyan betegségekhez vezethet, mint például a rákos daganatok, vagy a cukorbetegség. A Lendület Program keretében Buday László és munkacsoportja eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul. A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak. Az állatokból eltávolították a magyar tudósok által felfedezett és elnevezett HOFI fehérjét, amelynek hatására drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar szindróma hátterében is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az un. HOFI fehérje termeléséért felelős gén nélkül született egér, illetve az említett szindrómában szenvedő emberek kóros elváltozásai nagyon hasonlóak, ugyanazokat a szerveket és szöveteket érintik.

Antibiotikum-koktélokkal baktériumok ellen

A gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, különösen az antibiotikumok állnak Papp Balázs biológus és csoportja kutatásainak középpontjában. A fiatal tudós a nagy-britanniai University of Manchester-ből jött haza az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetébe, ahol jelenleg a Számítógépes Rendszerbiológiai Csoportot vezeti.

A szegedi kutatók az emberiség kórokozók ellen vívott küzdelmének kiemelkedően fontos eszközeit, az antibiotikumokat vizsgálják. Közismert és aggasztó tény, hogy az antibiotikumok hatása idővel gyengül. Az ellenállóvá vált baktériumok csak az USA-ban több tízmilliárd dollár kárt okoznak évente. Papp Balázs és kutatócsoportja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki. Ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fertőzések ellen.

Papp Balázs és kutatócsoportja nem csupán új antibiotikum koktélokat igyekszik találni, hanem arra az általános kérdésre is keresik a választ, hogy mely biológiai tényezők határozzák meg az antibiotikumok közötti kölcsönhatásokat.

A fiatal tudós már 2009-ben az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science-ben számolt be kutatócsoportjának eredményeiről.

 
„Kirakós" idegsejtek hálózatásból: az agykéreg feltérképezése

Az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék. Ennek a rendkívül bonyolult rendszernek a működését vizsgálja az USA-ból, a Department of Anatomy and Neurobiology, University of California-ról a Lendület Program egyik nyerteseként hazatért Szabadics János agykutató.

A fiatal tudós vezeti az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapított kutatócsoportot, amelynek felfedezései hosszú távon hozzájárulhatnak az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez. A Lendület pályázaton nyertes agykutató és munkatársai új műszereket is beszereztek, amelyekkel egy korábban megkezdett munkát sikerült befejezniük.

A rangos Journal of Neuroscience-ben megjelent cikkükben egy különleges sejttípust, a szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták. A kutatók úgy vélik,hogy vizsgálataik hozzájárulhatnak az agy működésének pontosabb megértéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia weboldalán (www.mta.hu) folyamatosan nyomon követő a Lendület Program nyerteseinek sorsa, a híradások tudományos eredményeikről.