Lezáratnák a korai nyugdíjazás egérútját?

Nem szabad, hogy a hatvan év feletti munkavégzés továbbra is kivételes esetnek számítson a régióban.

Az adó- és társadalombiztosítási rendszerek átalakítása, a korai nyugdíjba vonulás megelőzése és a vállalatok, illetve a dolgozók szemléletváltása együttesen kínálhat megoldást az európai országokat érintő demográfiai változásokra – ez derült ki az MGYOSZ múlt pénteken megtartott konferenciáján. Az idősödő munkavállalók igényeiről és az előttük álló lehetőségekről a témában jártas szakemberek, illetve idősebb korúakat sikeresen alkalmazó magyarországi vállalatok munkatársai számoltak be a szakmai eseményen.

A gazdasági növekedés helyreállításának lehetőségét veszélyezteti az európai országokban végbe menő demográfiai változás: a népesség öregedésével egyre kisebb lesz ugyanis a munkakorú állampolgárok aránya. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége „Ageing Workforce 2 – Ensuring Employability and productivity of an Ageing Workforce (Idősödő munkaerő 2 – az idősödő munkaerő foglalkoztatásának és hatékony munkavégzésének elősegítéséért)" című projektjének keretein belül megvalósuló, június 18-án megtartott szakmai konferencián ezért szakemberek és munkaadók együttesen arra keresték a választ, milyen intézkedésekkel csökkenthetők az időskorúak inaktivitásából fakadó negatív gazdasági következmények.

A szakmai napon neves munkaügyi szakértők és nagy múltú magyarországi vállalatok munkatársainak beszámolóiból kiderült, az elmúlt néhány évtizedben a legtöbb fejlett államban a munkaerőpiacról kilépők átlagéletkora lényegesen csökkent. A várható élettartam hosszabbodása és az egészségi állapot javulása nem párosult hosszabb ideig tartó munkavégzéssel – így a szociális biztonsági rendszerek életképessége is megkérdőjeleződött.

A kormányzatok az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének növelésével és meghosszabbításával próbálták enyhíteni az aktív munkavállalók számának csökkenéséből eredő hatásokat. Míg Nyugat-Európában az 1990-es években megfigyelhető korai nyugdíjba vonulási tendencia ezáltal sikeresen megfordult (mára az idősebb munkavállalók ezen országokban jelentősen nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon), addig a közép- és kelet-európai országokban az idősebbek munkaerőpiaci részvétele változatlanul alacsony maradt (átlagosan 39%, míg az EU-15-ben 47%, az EU-27-ben pedig 46%!).

Az MGYOSZ 2008-ban lezárult első projektjének célja az volt, hogy öt társszervezetével (az osztrák, a cseh, a szlovák, a szlovén, valamint a horvát gyáriparosi szövetségekkel) közösen felmérjék a közép-európai munkaerőpiacok sajátosságait, s a tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmazzanak meg a döntéshozók felé az egyre súlyosabbá váló demográfiai problémák kezelése érdekében. A 2010-ben bemutatott második projekt eredményeképpen a feltárt tapasztalatok, levont következtetések összegzéseként egy átfogó, áttekintő kiadványt is megjelentett a munkaadói szervezet, „Idősödő munkaerő mint lehetőség a vállalatok számára" címmel.

„Nem szabad, hogy a hatvan év feletti munkavégzés továbbra is kivételes esetnek számítson a régióban, éppen ellenkezőleg: általános gyakorlatot kell teremtenünk belőle", összegezte Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a szervezet álláspontját. „Elébe kell menni a társadalom elöregedéséből fakadó kihívásoknak: a korainyugdíj-ösztönzőket teljes mértékben meg kell szüntetni, s az adó- és társadalombiztosítási rendszerek megfelelő átalakítása által minél nagyobb pénzügyi vonzerőt kell kínálni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára. Fontos, hogy belássuk: a vállalatoknak több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak az időskorral kapcsolatos munkahelyi problémákkal, illetve hogy továbbképzést, oktatást tudjanak biztosítani idősödő munkavállalóinak."