Löncsterápia

Magyarországon végzett plasztikai műtétekről még mindig nincsen statisztika – írja a Magyar Nemzet.

Zoltán János professzor a szakma magyar megalapítója szerint a helyzet kétségbeejtő, „eluralkodtak a kozmetikusok", és ez a szakma rovására megy. Míg az esztétikai plasztikai sebészet slágertéma, a helyreállító plasztikai sebészet semmiféle közfigyelemben nem részesül, és nem kapja meg a méltó anyagi és erkölcsi támogatást, mint a magyar egészségügy egésze.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éles különbséget tesz a gyógyító és szépítő plasztikai műtétek között. Nem támogatja a lapátfülek korrekcióját, vagy a szülés következtében megereszkedett emlő és has felvarrását. Ha viszont a megereszkedett has például, köldöksérvvel jár együtt, az OEP már megadja a támogatást. Az OEP azokban az esetekben ad támogatást, amikor egészségkárosodásról vagy kóros elváltozásról van szó.

A szépészeti műtét technikailag könnyebb, mint a helyreállító, de „eredményköteles", így nagyobb rizikóval jár. Ivanics György főorvos, a MPHEST magánorvosi szekciójának elnöke másfél évtizede elsők között kezdett plasztikai sebészeti magánpraxist, számos magyar híresség nála szépült meg, ő adta ki és szerkesztette az esztétikai plasztikai sebészet első magyar tankönyvét 2000-ben, amelyet Zoltán János lektorált. A főorvos elmondta, Magyarországon is egyre népszerűbb a minimális beavatkozás több változata, összefoglaló néven a „löncsterápia", a páciens rendkívül elfoglalt, szeretne gyorsan megszépülni. Ráncfelvarrás, ajakfeltöltés, arcemelés, kisebb zsírszívás és hasonló egy ebédszünetnyi idő alatt, aztán folytatódhat a napi rohanás.