Magánbiztosító: elmaradt haszon?

Gengszterizmusnak minősíti Fico egy magán egészségbiztosító kártérítési igényét.

Robert Fico szlovák kormányfő pénteken "gengszterizmusnak" minősítette egy magán egészségbiztosító írásos felszólítását, amelyben a biztosító - peren kívüli megállapodást szorgalmazva - 15 milliárd koronát (443 millió euró) követel a kormánytól kártérítésként egy nemrégiben elfogadott a törvény miatt. Ez azt írja elő az egészségbiztosítóknak, hogy az általános biztosításban képződő profitjukat forgassák vissza az egészségügyi rendszerbe.

A Dovera nevű magánbiztosítóban részes holland HICEE nevű cég - a Penta pénzügyi csoport támogatásával - a törvény hatályba lépése miatt elmaradt haszon fejében követeli a 15 milliárd koronát az államtól.

Fico szerint a felszólítás semmivel sem indokolja, miért kellene az államnak kártérítést fizetnie, és az összeg is légből kapott, nagyságát kizárólag a megfélemlítés szándékával állapították meg.
A kormányfő úgy véli, hogy a HICEE alátámasztásul azt a beruházásvédelmi megállapodást próbálja felhasználni, amelyet egykor még Csehszlovákia és Hollandia kötött.

Fico eleve azt sem érti, egyáltalán milyen elmaradt haszonért követel a részvényes milliárdokat. Szarkasztikusan úgy vélte, hogy talán azért az összegért, amelyet a sajtónak eddig kifizettek.Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az egészségbiztosítók profitja nem üzleti tevékenység eredménye, ezek közpénzek, amelyeknek bizonyos százalékát a biztosítók maguknak lecsípik, mielőtt a maradékot visszaforgatnák a rendszerbe.

A szlovák egészségügyi miniszter az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nem félnek a peres úttól sem.

A szlovák egészségügyi reform három éve indult. Végrehajtása során a kisebb egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakultak, ellenben a két legnagyobb biztosító továbbra is állami kézben maradt. Az egészségügyi szolgáltató intézmények is részvénytársaságok lettek, de megmaradt bennük az 51 százalékos állami tulajdonrész.

A reformot indító jogszabályok egyike a kötelező egészségbiztosításon kívül létrehozta a kiegészítő biztosítást, a"szabványon felüli" betegellátást, ezen belül a "luxus-betegszoba" intézményét is.

A reformtörvények az orvosi és gyógyszerészkamarák, nemkülönben a betegápolók, az asszisztensek és a laboránsok szakmai szervezeteinek jogállását is rendezték.