Magánbiztosítók: 630 milliárdos megtakarítás?

A következő három évben a konvergenciaprogram miatt 180 milliárddal kevesebb forrás jut az ágazatra.

Számításaik szerint 870 milliárdot sikerül megspórolni, a versengő magánbiztosítók működési többletköltsége azonban ebből 240 milliárdot felemésztene. A hatékonyság növekedése szerintük abból ered, hogy a több-biztosítós rendszer révén kiküszöbölhetők a felesleges vizsgálatok, eredményesebb a betegút-irányítás és pontosabbak az ellátási szabályok, a betegek kezelése a szükséges, de alacsony szinten történik. A betegek zömét ne kórházban, hanem szakrendelőkben vagy háziorvosnál lássák el, így jobban lehet gazdálkodni a munkaerővel és vissza lehet fogni a gyógyszerkiadásokat.

A biztosítók adminisztrációs költségeit a hazai adatok alapján 6-8 százalék körülire becsülik, elismerik, hogy a világban általában a büdzsé 9-14 százaléka közötti összeget fordítják erre. Három tervezetet vitattak meg az egyeztetésen.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter közölte, hogy a következő három évben a konvergenciaprogram miatt 180 milliárddal kevesebb forrás jut az ágazatra. Az SZDSZ is ezzel érvelt. A liberálisok úgy vélik, elképzelésük révén radikálisan csökken a hálapénz; a finanszírozóért versengő háziorvosok, szakrendelők, kórházak jobb minőség elérésére törekednek, így javul az ellátás színvonala; s ennek ellenére nem sérül a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség elve.

Az MSZP szkepticizmusát alátámasztó Orosz Éva közgazdász álláspontja szerint a több-biztosítós rendszer nem alkalmas a kiadások csökkentésére, nem javítja az ellátás minőségét, és az üzleti biztosítók nem érdekeltek a nemzeti kockázatközösség hosszú távú fenntartásában.