Magánnyugdíj: felfüggesztik az állami átutalást

Megszavazták a nyugdíjpénztári rendet megváltoztató törvényjavaslatot.

Eltörlik a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát is, és ezzel az előterjesztő szerint visszaadják a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Emellett 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztárakba az állami utalást.

A pénztártagoknak 2011. december 31-ig lehetőségük nyílik arra, hogy úgy rendelkezzenek: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A tervezet szerint azok is visszaléphetnek, akik 2012. január 1-je előtt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magán-nyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel kapnak nyugdíjat.

Selmeczi Gabriella, a javaslat parlamenti vitájában hétfő este azt mondta: a magánnyugdíj-pénztári folyamatok az elmúlt években válságba kerültek, a tagok befizetésének egy része elveszett. A javaslattal azonban visszaadják az embereknek a döntés lehetőségét arról, mi legyen a nyugdíjra félretett forintjaikkal. A fideszes politikus érvelése szerint a magán-nyugdíjpénztárak működési költsége magas, és ezért cserébe semmi garanciát nem kapnak. Ezzel szemben az állami rendszer jóval olcsóbban működik és garantálja a nyugdíjakat. A kormány ígérete szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések biztonságban lesznek jövő decemberig, a tagok pénze átkerül az állami pénztárba, és garantálják, hogy ezt az összeget jóváírják a pénztártagoknál.

Az MSZP képviselői hétfőn arra kérték az államfőt: ne írja alá a magánnyugdíj-pénztárakhoz kapcsolódó törvénymódosítást, ha elfogadja a parlament, hanem kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Burány Sándor MSZP-s képviselő a javaslat hétfő esti vitájában azt mondta: a Fidesznek 3 millió ember pénzére fáj a foga, szerinte azért, hogy legyen pénz egy teljesen igazságtalan adórendszerre. A javaslat elfogadhatatlan, csak visszavonni lehet - fogalmazott.

Az LMP-s Vágó Gábor azért kritizálta a kormányt, mert úgy próbál megreformálni egy nagy társadalmi rendszert, hogy a gyorsan benyújtott módosító javaslatokat az ellenzéknek nincs ideje megvitatni, és sokszor csak részproblémákat kezelnek. Úgy fogalmazott: hiányzik a rendszerszintű szemlélet, pedig konszenzus kellene a reform mögé, mivel évtizedekre kiható döntésről van szó.

A jobbikos Rozgonyi Ervin a vitában azt mondta: álláspontjuk szerint az egész ország jól jár azzal, ha az egész kötelező magán-nyugdíjpénztárt rendszert felszámolják, és a fideszes javaslat talán az első lépése lehet ennek - ennek jegyében szavazza meg a törvényt a Jobbik-frakció. A változásokkal járó bizonytalanságok miatt azonban veszélybe kerülhet az emberek nyugdíj-megtakarítása, és ebben a helyzetben indokolt lenne felügyeleti biztost kirendelni a magán-nyugdíjpénztárak kezelésében lévő vagyon ellenőrzésére. A Jobbik ezzel kapcsolatban módosító indítványt nyújtott be.

A szocialista párt frakciója kivonult a parlamentből, amikor a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos javaslat vitája lezárult. Tóbiás József, MSZP-s képviselő a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy amit a kormány tervez, az nem más, mint egy költségvetési forrás megteremtése. Szerinte nem maradt más eszköze a pártnak, minthogy tiltakozását kifejezve kivonuljon az ülésteremből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szavazáson sem vettek részt.

Egyelőre nincs mit mérlegelniük a nyugdíjpénztártagoknak


A hárommillió pénztártag közül mintegy kétmillióan önként választották a magánnyugdíj-pénztári tagságot, leginkább azért, mert egyéni számlán vezetik a befizetéseket, és azok örökölhetők is. Bár az elmúlt 12 évben többször is lehetővé tették az önként csatlakozók számára a visszalépést, legutóbb tavaly dönthettek erről az 52 éven felüliek, sokan mégis maradtak. Ők egyelőre tanácstalanok, a törvénymódosításokból ugyanis nem derült ki, mit kapnának az állami nyugdíjpillérbe irányított 14 havi tagdíjért cserébe. Sőt, azt sem tudni, még, milyen feltételekkel léphetnek vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ezeket a részleteket ugyanis még csak most dolgozzák ki. Egyelőre törvényi garanciák nincsenek, ígéretek viszont igen.

Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó és pénzügyi tanácsadócég igazgatója szerint egyelőre nincs mit mérlegelni a pénztártagoknak. Amíg nem tudni, hogy a másik rendszer milyen, mit hoz számomra, a kérdésfeltevés értelmetlen, az állami nyugdíjkassza ugyanis összehasonlíthatatlan egy tőkefedezeti alapon működő magánpénztárral, hiszen egészen más szisztémában működik a kettő - mondja a szakember. Rajné Adamecz Ildikó azt sem érti, miért beszélnek állami oldalról hozamokról, ott ugyanis most semmiféle hozam nincs: a tb-kassza felosztó-kirovó rendszerben működik, ami járulék bejön egy hónapban, a másik oldalon kimegy a nyugdíjakra, nincs befektetés, és nincs felhalmozás.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény miatt, és arra hívják fel a tagok figyelmét, hogy ne siessenek átlépni az állami nyugdíjrendszerbe, várják meg a döntést. Az LMP már korábban bejelentette, hogy szintén Alkotmánybírósághoz fordul - adta hírül a Krónika.