Magánnyugdíj pénztárak: lesz mit magyarázni a hozamokon

Kapkodni nem érdemes, alaposan gondolja meg, aki most döntene a pénztárváltás mellett.

A nyugdíjpénztári szektorban az idén több lényeges módosítás is hatályba lépett. Ettől az évtől kötelező a választható portfólió, valamint az elszámolóegység-alapú nyilvántartás bevezetése. A válság miatt azonban a növekedési portfólióban az előírt minimális részvényarányt 2011. június 30-ig kell a kasszáknak elérniük.

További módosítás, hogy a múlt év végén kormányrendeletben szabályozták a magánnyugdíjpénztárak tájékoztatási és átsorolási kötelezettségeit. A pénztáraknak a múlt év vége helyett ennek megfelelően 2009. december 31-ével kell elvégezniük az egyes korosztályi kategóriákhoz kötött portfólióátsorolásokat. Az átsorolás mellett a pénztárak tájékoztatási kötelezettségeiről is rendelkezik a kormány, eszerint legkésőbb június 30-áig kellene a tagokkal ismertetniük az átsorolás elmaradásának indoklását - ugyanakkor a tagok számára biztosítaniuk kell az átsorolás lehetőségét, ha azok mégis amellett döntenek.

A rendelkezéssel azt akarták elkerülni, hogy az átsorolások miatt tényleges veszteség érje az érintett pénztártagokat. A pénztártagokat ugyanis életkoruk (nyugdíjig hátralévő idejük) alapján automatikusan besorolják a különböző portfóliókba, de persze maguk is választhatnak az egyes portfóliók közül. Egyetlen korlátozás azonban akad: öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt már nem lehet a növekedési portfóliót választani. Ez az öt év vízválasztó, hiszen akik éppen most, a válság idején lépnek ebbe az időintervallumba, azokat - ha a kormány nem lép - kötelező lett volna a kockázatmentes portfólióba átsorolni. Ők viszont így arra kényszerültek volna, hogy realizálják az addig felgyűlt veszteségeket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felmérése szerint - tudtuk meg Binder István szóvivőtől - legfeljebb 35 ezer fő lehet érintett e téren. Közülük akadnak, akik még az állami nyugdíjrendszerbe visszalépésre is jogosultak, vagy például fegyveres testületekhez tartoznak. Valójában tehát sokkal kevesebb leendő nyugdíjast védett most meg a kormány. A csekélyebb szám ellenére persze nyilvánvalóan kár lett volna nem elvégezni ezt a "finomhangolást" a rendszeren.

Az elszámolóegység-alapú nyilvántartás idei, kötelező bevezetése miatt a magánnyugdíjpénztárak többsége nem aggódik amiatt, hogy a tagokat a hozamteljesítmény jobb összehasonlíthatósága, vagyis a unit rendszer váltásra ösztökélné. Ezzel kapcsolatban az OTP-nyugdíjpénztárak vezetője, Nagy Csaba kiemelte: bár a 2008-as veszteség mértéke nagyban függött attól, hogy az egyes pénztárak az év során pontosan mikor álltak át a jogszabály által előírt választható portfóliós rendszerre, a pénzügyi válság minden pénztárnál veszteségeket okozott 2008-ban. A szakember szerint nagyon fontos az is, hogy pusztán egy év hozamainak az összevetése alapján nem lehet egy pénztár teljesítményét, működési hatékonyságát megítélni. Mint hozzátette, nem véletlen, hogy a jogszabályok előírják a pénztárak számára: ha bárhol közzéteszik az utolsó egy évre vonatkozó hozamrátájukat, mellette minden esetben fel kell tüntetniük az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is.

Ha mégis felmerül valakiben a pénztárváltás lehetősége, Nagy Csaba szerint érdemes több szempontot - nem csupán a hozamokat - mérlegelni. A legfontosabb mérlegelési szempont véleménye szerint a tízéves átlagos hozam nagysága mellett a tagdíjbevételekből a működési költségekre fordított hányad nagysága, valamint a pénztár rendszeres tájékoztatásának, szolgáltatásának színvonala.

Az elmúlt hónapokban kilenc új pénztárral bővült a Stabilitás Pénztárszövetség tagpénztárainak köre. A hazai magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 90 százalékát kezelik, az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 80 százalékának számláját vezetik, és tagjaik között tudhatják az egészségpénztári tagok 72 százalékát. A szövetség hosszú távú célja a közös szakmai érdekképviselet mellett szoros gyakorlati együttműködés kialakítása a teljes pénztári szférával. A szövetség főtitkára, Juhász Istvánné az idei évet érintő fontos változásokkal kapcsolatban elmondta: a pénztáraknak hozamaikat február 28-ig kell a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) jelenteni - az idén először a tízéves visszatekintő hozamokkal együtt. Az eredmények március közepére lesznek nyilvánosak. Nyilvánvaló persze, hogy ezt követően alighanem lesz miről magyarázkodniuk a kasszáknak. Érdeklődésünkre több pénztárnál is elmondták, hogy gyakorlatilag nem akadt olyan instrumentum tavaly, amelynél ne képződött volna veszteség.

A tagok egyéni számlakivonatukat június végén kapják kézhez, a Stabilitás erre az időpontra tájékoztató kampányt tervez. A tavalyi évet rózsaszínre festeni nem lehet, de fontos, hogy mindenki tisztában legyen a pénztárak helyzetével, különösen a 2009. január 1-jétől kötelező egységalapú elszámolási rendszer lényegével - hangsúlyozta Juhász Istvánné. A PSZÁF honlapján a megfelelő időpontot beállítva szinte minden pénztár idei teljesítményéről képet lehet alkotni. A felügyelet szóvivője, Binder István lapunk érdeklődésére elmondta: az adatközlés zökkenőmentesnek tűnik, az a kassza, amelyik nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, határozatra és az egyéb adatszolgáltatás elmulasztásánál szokásos szankcióra számíthat a felügyelettől.