Marad a pollen, marad a tüsszögés | Weborvos

Hamarosan virágzik a parlagfű, s ez sok ember számára azt jelenti, hogy kezdődik az allergiaszezon.

Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke szerint a hazánkban ismert 350 gyomfaj közül a parlagfű a legelterjedtebb. Bár az 50-es években még csak a 21. helyen voltunk, napjainkban már nagyjából ötmillió hektáron fordul elő, 700 ezer hektár pedig erősen fertőzött. A parlagfű magja 30 évig is életképes. Egy tő akár évi 50-60 ezer magot is érlelhet, nem szólva arról, hogy a frissen érett magvaknak 96 százaléka életképes. Ezért ha csak egyetlen parlagfű marad egy területen, hiába irtják ki az összes többit, az az egy újra elfertőzi a térséget. (A parlagfű elleni küzdelem másik élharcosa a Tégy a parlagfű ellen! Közhasznú Alapítvány.)
Elsősorban a megbolygatott talajú területek gyomnövénye, így nagy beruházásoknál, ipartelepeken is találkozni vele.

Mezőgazdasági szempontból mintegy 32 milliárd forintos veszteséget okoz évente ez a gyomnövény. Az elnöktől tudjuk: négyzetméterenként tíz parlagfű a kukoricában 29 százalékos, a napraforgóban egy darab 7 százalékos, tíz darab 37 százalékos veszteséget okoz.

A mezőgazdaságnak okozott kár mellett sokkal nagyobb problémát jelent az emberi egészség veszélyeztetése, hiszen mára már a lakosság negyede allergiás, és ők több mint 21 milliárd forint értékben szednek gyógyszert. Ehhez az orvosi ellátás költségét is hozzászámolva, egészségügyi oldalról akár 40-50 milliárd forint lehet a kiadás.

Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke szerint - a globális felmelegedéssel összefüggésben - a korábban csak a mediterrán térségben előforduló pollenek Közép- és olykor már Észak-Európában is megjelennek. A kontinens legsúlyosabb - elsősorban Közép-Európára koncentrálódó - pollenproblémájának forrása a parlagfű. Hazánkban évente néhány tízezer hektárról sikerül kiirtani ezt a növényt, de ez elenyésző a teljes fertőzött területhez viszonyítva.

 
Egy most befejeződött, az ország négy részére kiterjedő vizsgálatban azt elemezték a szakemberek, hogy milyen összefüggés van a parlagfűvel kevéssé, illetve súlyosan szennyezett területeken élők pollenérzékenysége között. Egyértelműen kiderült, hogy ahol sok a parlagfű, ott nő az egyéb pollenekre való érzékenység.