Maradék kamarák, maradék jogkörök

A Hírszerző annak járt utána, milyen feladat és jogkörük marad a kamaráknak, s ez milyen előnyökkel és hátrányokkal jár.

Míg például korábban a kamara folytathatott etikai vizsgálatot tagjai ellen, s ugyanezen alapon meg is védhette őket, most ezt a jogkört kivették a kezükből. Az elsőfokú etikai vizsgálatot ugyan áprilistól is végezhetik, ám csak a tagjaik körében. A másodfokú ítélet meghozása viszont a mindeddig ismeretlen Állami Etikai Hatósághoz kerül, azaz a végső szót – legyen az érintett mentős, nővér vagy orvos – ők mondják ki.

„Mi egy bizonyos fokú kárörömmel fogjuk figyelni ezeket az eseményeket, hiszen az etikai ítélkezési rendszer nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, így kódolva van a működésképtelenség" – komentálja a változást a honlap kérdésére Éger István, az orvoskamara elnöke.

Változik az is, hogy míg eddig a kamarák vezették az úgynevezett működési nyilvántartást, most ezt elveszik tőlük. Ez a dokumentáció többek között arra jó, hogy a tagok szakmai előmenetelét figyelje, egyben a továbbképzésüket is pontosan nyomon lehetett követni benne. Éger István azt mondja, a szükséges szoftverek kialakítására és beszerzésére a kamara sok pénzt áldozott, így ezeket „nem fogjuk csak úgy, gongszóra átadni".

A törvény hatályba lépése viszont saját bevallása szerint is hozott pozitívumot: az egészségüggyel kapcsolatos véleményezési jogkörük megerősödött. 

A lapnak korábban a Gazdasági Versenyhivatal szakértője, Torjákné Amberger Teréz azt mondta: az idő túlhaladt a kötelező tagságon. "A kamarák nagyon szorgalmasak, hogy a tagokat különféle módokon büntessék, ha nem tesznek meg mindent a versenykorlátozásért. Amiben valódi hasznuk lehetne, azaz hogy etikai, szakmai ügyekben megnyilvánuljanak, abban mélyen hallgatnak."

Mivel egy időben a gyógyszerészek tiltakozásától volt hangos minden, joggal gondolhattuk: nekik is lenne hozzáfűznivalójuk a témához. A kamara elnökét azonban egy hét kitartó munkával sem sikerült megszólaltatnunk.