Merre jár a szűrőkamion?

Szakorvoshoz jutnak a kezelést igénylő betegek, mielőtt a tünetek, vagy panaszok miatt orvoshoz fordultak volna.

A daganatos halálozás csökkentésének legígéretesebb stratégiája a magukat egészségesnek vélő, tünet és panaszmentes személyek időről-időre megismételt vizsgálata a még rejtett
betegség kimutatására alkalmas módszerrel, a betegség fennállásának valószínűsítése, vagy kizárása céljából. A szűrővizsgálat megelőzi a betegség halálos kimenetelét, hiszen azelőtt juttatja szakorvoshoz a kezelést igénylő betegeket, mielőtt a tünetek, vagy panaszok miatt orvoshoz fordultak volna; ezáltal javítja a teljes gyógyulás esélyeit.

A szervezett lakossági szűrés (organised population screening) az egészségügyi ellátórendszerbe ágyazottan végrehajtott, közpénzből finanszírozott, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedő, a célszemélyek személyes meghívását és követését alkalmazó, szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt népegészségügyi tevékenység - emlékeztet az ÁNTSZ.

Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szakmai-politikai szervezetek ajánlásai szerint azok a szűrővizsgálati eljárások vonhatók be a népegészségügyi stratégia körébe, amelyeknek a hatásossága a célbetegségből származó halálozás csökkenésével mérhetően bizonyított. Ennek a feltételrendszernek – a nemzetközi szakmai irodalom tanúsága szerint – máig három szűrővizsgálati módozat felel meg:

• a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése lágyrészröntgenvizsgálattal (mammográfia);

• a 25-65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után 3 évenként megismételt, sejtvizsgálatot (citológia) is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálata;

• az 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján.

Egy szűrés akkor tekinthető hatékonynak, ha a meghívottak 65-70%-a részt vesz az adott szűrővizsgálaton. A megjelenések számának növelése érdekében számos program keretében mobil szűrőegységek bevonásával járják az ország településeit és együttműködve a Népegészségügyi Programmal részt vesznek a kistelepülések lakosságának szűrésében.

Az Egészségügyi Minisztérium 2008. év végén pályázatot írt ki kistelepülések átszűrtségének javítására. 2009 márciusában indult a SZÉP program harmadik etapja, amely kimondottan a leghátrányosabb helyzetű 44 településen végeznek szűréseket. A települések nagy részén mobil emlőszűrő egységek is részt vesznek.

A mobil szűrőegységek 2009 évi első félévének településenkénti megjelenése a mellékelt táblázatban található.