Mi folyik ki a fővárosi atomerőművekből?

Paks után Budapesten van a legtöbb sugárzó anyagot felhasználó objektum, a fővárosban két kisreaktor is működik.

A Zöldövezet című műsor annak járt utána vajon a kisreaktorok ellenőrzése megfelelő–e? Csuja László ökológus, környezetvédelmi szakember, a zöldhatóság korábbi munkatársa szerint nem. A szakértő úgy véli, a zöldhatóság nem rendelkezik sem a megfelelő képesítésű szakértőkkel, sem ellenőrzéshez szükséges eszközökkel.
A környezetvédelmi ellenőrzést egy korábbi miniszteri rendelet szabályozza, amelyet szerinte nem tartanak be. Mint mondja azonban nemcsak a rendeletek, betartásával van gond, hanem azzal az új helyzettel is, amelyet a csepeli szennyvíztisztító megépülése jelent.

A tározóban gyűlik ugyanis össze a Budapest budai oldala nagy részének szennyvize, így ott halmozódik fel a kibocsátott radioaktív anyag is. A szakember szerint meg kellene határozni azt a határértéket, amely az egyes létesítményeknél még elfogadható. Csuja László elmondása szerint, miután álláspontját jelezte a zöldhatóság vezetése felé, azonnal elbocsátották.

A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorának igazgatója szerint ugyanakkor minden számukra kötelező engedéllyel rendelkeznek, a hatóságok is folyamatosan ellenőrzik az intézetet. Aszódi Attila, elmondta, a kisreaktor immár 40 éve működik, 2007 – ben pedig időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat után, újra meghosszabbították engedélyét. Ekkor még földrengés esetére is felkészítették a reaktort. Úgy fogalmazott, minden nukleáris erőműnél van légnemű és folyékony radioaktív-anyag kibocsátás, ám ezekről folyamatos jelentés készül.

Vidovszky István, a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese elmondta, a kutatóreaktor 1959-től működik, engedélye határozatlan időre szól, azzal a feltétellel, hogy 10 évente biztonsági szempontból felülvizsgálják, ez a vizsgálat 2003-ban meg is történt. Új környezetvédelmi szabályozásról, amelynek meg kellene felelniük, nem tudnak.