Miért szaporodnak az orvosi műhibaperek?

Elenyészően kevés a bizonyított orvosi műhibák száma az egészségügyi beavatkozásokéhoz viszonyítva, ám akit ilyen csapás ér, az nem éri be a statisztikával.

Fogyatékkal született, vagy életképtelen kisgyermekek szülei a megmondhatói: milyen szörnyű érzés az, ha úgy vélik, az orvosok megelőzhették vagy kivédhették volna a tragédiát. És amikor rosszul végzett műtét, vagy más orvosi beavatkozás okoz visszafordíthatatlan károsodást, netán a páciens halálát, megnyugtathatja-e a hozzátartozókat, ha pert nyernek a hibázó orvost foglalkoztató intézménnyel szemben? A válasz bizonyára: nem, mégis többet hallunk az orvosi műhibákról, mint eddig bármikor. Az okokról és a műhiba-perek gyakorlatáról Dósa Ágnessel, az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Szakértői Testület titkárával beszélgettünk.

- Több az orvosi műhiba, mint évekkel ezelőtt, vagy csak jobban reflektorfénybe került, illetve többen viszik peres útra, ezáltal tűnik többnek?

- Hivatalos statisztika nem áll rendelkezésünkre. Az nyugodt szívvel állítható, gyakorlati tapasztalat alapján, hogy több a peres ügy, de az is, hogy a téma reflektorfénybe került, a média szívesen foglalkozik ilyen esetekkel - válaszolt Dósa Ágnes.

- Mi alapján és kik döntik el, történt-e műhiba?

- A bíróság dönt, igazságügyi orvosszakértő bevonásával.

- Amire gyakran mondja a kívülálló, nem független, nem pártatlan, hiszen az orvostársadalom összefog a kollégák védelmében.

- Ez ma már nem jellemző, de húsz éve még valóban ezt tapasztalhattuk.

- Az orvosok nem szándékosan vétenek, bár ez természetesen nem mentség. Ha az orvost elküldik az adott intézményből, a rossz hírét is magával viszi. A befogadó intézmény miért megbocsátóbb?

- A kártérítési eljárások nem az orvost perelik, hanem a kórházat. Általában nem is egy ember felelős, hiszen csoportmunkáról van szó. Egy kártérítési eljárásban azt nem is kell tisztázni, hogy személy szerint ki a hibás, hiszen a kórház felelősségét állapítják meg. és nem jellemző, hogy az orvos a rossz hírt viszi magával, ha egyáltalán elbocsátják a kórházból - állítja a szakértői testület titkára.

- Mekkora hibának kell előfordulnia, hogy az orvost végleg megfosszák praxisától?

- Foglalkoztatástól eltiltást csak a büntető bíróság szabhat ki, de ezt a szankciót a bíróság nagyon ritkán alkalmazza.

- Tehát, hogy tisztán lássunk: van egy per, mely során a kórházat beteg, vagy hozzátartozó beperli. Nyilván történik egy belső vizsgálat, mely megállapítja, az orvos követett-e el hibát. Ha a kórház úgy látja, hogy az orvos vétett, akkor intézményen belül is lehetséges a fegyelmi eljárás. A bíróságra hogyan kerül az ügy?

- A polgári peres eljárást a beteg vagy a hozzátartozó indítja a bíróságon. A büntetőeljárás is indulhat a beteg, vagy a hozzátartozók feljelentése alapján, de ez gyakran hivatalból - például halálesetnél a boncolást végző kórboncnok szakorvos jelzése alapján - indul. Azt, hogy a kórház munkajogi szankciót alkalmaz-e az orvossal szemben, a munkáltató dönti el. Az egészségügyi struktúra átalakítása azt is magával hozta, hogy az orvos gyakran nem közalkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, illetve gazdasági társaság tagjaként látja el feladatát. Ebben az esetben azonban már nincs helye fegyelmi eljárásnak, csak szerződést lehet bontani.

- A kártérítés mértékét ki dönti el, és mit vesznek figyelembe?

- A bíróság dönt. A kártérítésnek két része van: a vagyoni, itt kiszámolják, hogy mi az az összeg, amivel olyan helyzetbe lehet hozni a károsultat, mintha a károkozás nem következett volna be. Ez az összeg nagyon magas is lehet, például olyan esetben, amikor egy oxigénhiányos gyerek születik, aki egész életére mozgássérült, értelmi fogyatékos lesz, és élete végéig gondozásra szorul. A bíróság összeszámítja a gondozásával, ápolásával kapcsolatos költségeket, ezt havi járadék formájában ítélik meg. A kártérítés összegébe az a jövedelem kiesése is beleszámít, ami például abból adódik, hogy egy nagyon jól kereső szülő a munkáját kénytelen otthagyni gyereke ápolása érdekében. A kártérítés másik része a nem vagyoni kár, ez a személyiséget ért jogsérelem kompenzációja. Sérült például a károsult egészséghez való joga. Ezt persze nem lehet pénzzel rendezni, de a polgárjog csak pénzt tud adni, rendszerint kisebb összeget.

- Nem vált divattá ez a kártérítési pereskedés? Húsz-harminc éve nem sűrűn fordult elő ilyen ügy hazánkban. Nem kaphat kedvet egy évtizedekkel ezelőtt szült anya, hogy pert indítson?

- Itt a kulcsszó az elévülés, ami öt év. Nem is lenne jó, hiszen a bírói gyakorlat mindig változik, ha egy régi ügy sorozatban előjönne, vajon hogyan, mi alapján kezelnék?

- Szóljunk az orvosok védelmében is. Sokszor kiderül, hogy ok nélkül perelik őket, nem követtek el hibát. Őket nem illene kárpótolni?

- Önmagában az, hogy valaki ellen per indul, és a bíróság végül megállapítja, hogy nem történt károkozás, még nem alap arra, hogy az orvos keresetet indítson, hiszen a bírósághoz fordulás joga alapvető jog. Ha én elvesztek egy pert, azért engem nem fognak beperelni. Az, hogy a sajtó "rákap", az tény. Ebben az esetben helyreigazítást lehet kérni, sajtópert lehet indítani.

- A betegjogi képviselők ezekben a peres ügyekben kapnak-e szerepet?
- Ez az intézmény nem azért jött létre, hogy a beteg ügyvédje legyen, hanem azért, hogy közvetítsen a kórház és beteg között, házon belül elsimítson vitás ügyeket.