Mikola István kettős élete | Weborvos

Ma már az Országos Választási Bizottság (OVB) is foglalkozhat a Fidesz egészségügyi kampányával.

Az OVB-hez a szabad demokraták fordultak, arra hivatkozva: "nem tűrik, hogy a Fidesz kampánya folyamatosan hazugságokra épüljön. Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi miniszter-jelöltje kiemelte, azért nyújtanak be kifogást az OVB-hez, mert szerintük a Fidesz egészségügyi reklámkampánya alkalmas a választók megtévesztésére. Molnár közölte azt is, hogy szintén kifogást nyújtanak be egy szerdai napilapban megjelent fideszes hirdetés miatt, "amely azt sugallja, hogy a kormány privatizálni kívánja a kórházakat, aminek következtében a betegeknek magas összegeket kell majd fizetniük egy-egy tanácsadásért, szülésért, műtétért". Az egészségügyben részt vevő magáncégek képviseletei nyílt levelet tettek közzé a napokban, melyben kifejtették, a magánvállalkozók, a magántőke nélkül nem működik az egészségügy - idézi a Népszava cikke.

A Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének egészségügyi szekciója felhívta a figyelmet arra is, hogy tagjaik munkája, befektetései működtetik az otthoni betegellátást; magántőke nélkül nem lenne elérhető a betegeknek a korszerű diagnosztika, a művese-ellátás, és az emlőszűrés sem. Mint írták: jelentős tőkét fektettek be a magyar egészségügybe, s a közintézményekkel azonos finanszírozásból az átlagot meghaladó körülményeket teremtenek, magasabb jövedelmet több tízezer munkavállalónak. A két szervezet ugyanakkor felszólította a pártokat, nyilatkozzanak: garantálják-e befektetéseik biztonságát - írja a lap.

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó Skultéty László, a GKI-Egészségügykutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint minden valós alapot nélkülöz a Fidesz hirdetése. Az, hogy egy egészségügyi szolgáltatásért fizetni kell-e, nem attól függ, privatizált-e, hanem attól, van-e szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.  A magántőke bevonása nem vonja maga után automatikusan a fizetőssé tételt. Például a művesekezelő állomások nagy része privatizált, mégsem kell fizetniük a betegeknek.
Gógl Árpád, a Fidesz egészségpolitikusa a lap kérdésére – a vizitdíj esetleges bevezetése, miként eredményezne 280 ezer forintos szülést – azt mondta: ezzel azt akarták jelezni, hogy a privát szférában ilyen árak vannak.

Mikola is benne volt a bizniszben
Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje a párt vasárnapi nagygyűlésén azt mondta: „el az enyves kezekkel az egészségügytől". A Népszava keretes anyagban közölt információja szerint cégadatok arról tanúskodnak, hogy Mikola Istvánnak még miniszterségét megelőzően több szolgáltató cégben is volt érdekeltsége. A mára a "nemzet orvosává" lett politikusnak 2000 júliusa és novembere között 83 százalékos befolyása volt a Phonendoscop Egészségügyi, Tanácsadó és Kiadói Kft.-ben. 1992 decembere és 2000 januárja között felügyelőbizottsági tag volt a MaMMa Egészségügyi Rt.-ben, illetve korábbi nevén MaMMa Klinika Rt.-ben. Mikola ugyancsak miniszterként több, a szaktárca tulajdonában lévő ingatlan eladásáról is döntött. Összesen kilenc, az egészségügyi minisztérium felügyelete álló épület és telek szerepelt azon a listán, melynek értékesítéséről megállapodást kívánt aláírni az akkori egészségügyi miniszter.

Mikola István kettős élete
A Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltjéről, Mikola Istvánról kialakult képet a nyilvánosság előtt elsősorban kemény - az előítéletekkel gyakran egybecsengő - tőkeellenes, állami tulajdon melletti nyilatkozatai, illetve radikális kijelentései alakítják. Ezek azonban szöges ellentétben állnak korábbi szakmai hitvallásaival, tetteivel. Miközben a kampányban tiltakozik a kórházak és az egészségbiztosítás privatizációja ellen, éppen minisztersége alatt született az a kórháztörvény, amely erre először rendezett lehetőséget adott. Mikola ingatlanspekulációkat sejt a tervezett egészségügyi privatizációk mögött, de tőle származnak azok az első elképzelések, amelyek nagy értékű kórházi és egyéb egészségügyi célokra használt ingatlanok magánosítását célozták - foglalja össze a Népszabadság cikke is.

Előbb kórház-racionalizálás címén bezárja a Mentőkórházat, majd aláírja kilenc, az egészségügyi tárca tulajdonába tartozó épület és telek eladásáról szóló listát. A tárca a Kincstári Vagyon-igazgatóságnak értékesítésre átadott dokumentumban a sváb-hegyi gyermekszanatórium, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Völgy utcai épülete, a Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet budakeszii telkének egy része, illetve a Szobi utcai Mentőkórház szerepelt - emlékeztet a lap.

Minisztersége idején csak tőkebevonó csodafegyverként emlegetett kórháztörvény tette volna lehetővé, hogy az intézmények közhasznú társasággá alakuljanak, illetve gazdasági társaságok révén friss tőke kerüljön az egészségügybe. Ez Mikola István bevallott célja volt a jogszabállyal, amelyet az évszázad törvényének nevezett. 2001-ben még arról beszélt: "a minisztérium támogatja a kórházi tulajdonosi szerkezetváltást. Ne legyen senkinek illúziója, hogy e nélkül megy a dolog".
Szegeden a teljes járó- és fekvőbeteg-ellátást kívánták a Fidesz-kormány idején privatizálni, nem utolsósorban Mikola közreműködésével, és az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor környezetéhez tartozó Kékessy Dezső nevéhez köthető vállalkozás javára, ám a terv a párton belüli és kívüli ellenállás következtében - igaz, Mikola közrehatására - meghiúsult.

A Fidesz az orvoslást szabad foglalkozású, szellemi pályává alakítaná, de mintha kevésbé emlékeznének arra, hogy korábban az orvosok kifejezetten tiltakoztak ez ellen: szerintük a közalkalmazotti lét biztonságának megszűnésével fokozódik kiszolgáltatottságuk a munkaerőpiacon - emlékeztet a Népszabadság, majd szintén cégadatokat közöl a volt miniszter szakmai életútjából.