Minimális járulék: teljes bizonytalanság

A januártól érvényes új rendelkezések miatt teljes a fejetlenség és bizonytalanság vállakozói körökben.

Januártól szakmánként más-más minimális járulékot kell befizetni a vállalkozások és egyéni vállalkozók közreműködői tagjai után. Az új rendelkezések érvénybe lépése előtt teljes a fejetlenség az érintettek körében, mert mindenkinek magának kellene megsaccolnia, mennyi is a munkájának az átlagos, azaz a piaci értéke - adta hírül a Kossuth Rádió.

Az Adótanácsadók Egyesülete már szeptemberben az Alkotmánybírósághoz fordult. A tevékenység piaci értékének megállapítása - ami után járulékot kellene fizetni - nehézségekbe ütközik. - mondta Zara László, az egyesület elnöke. Az adótanácsadó szerint az egyéni vállalkozónak nincs kibúvó. Egy feljegyzést kell készítenie arról, miért gondolja, hogy annyi a tevékenysége esetében az átlagkereset, ami után járulékot kell fizetnie. Az egyik fodrász gondolhatja úgy, hogy 80 ezer forint a tevékenysége piaci értéke, míg a másik ezt 120 vagy akár 180 ezer forintra is taksálhatja. Aztán az adóhatóság eldönti, kinek is volt igaza, a többit pedig megbünteti.

Korábban szó volt arról, hogy az APEH közzéteszi az elvárható jövedelmeket, ez ezt egyelőre nem tette meg. A jogszabályban azonban benne van egy meglehetősen bonyolult módszer, ami alapján ki kellene számítani a fizetendő minimumot. A társas vállalkozások esetében még azt is bünteti a törvény, ha ezt az elvárható keresetet nem veszi ki a vállalkozó, és bent hagyja a nyereséget a cégben. Ezután a fel nem vett osztalék után is adó jellegű járulékot kell fizetni.

Az Alkotmánybíróság döntésére még hónapokig - de akár évekig is várni kell. A változások egymillió vállalkozást érinthetnek. Ebben benne vannak a kiegészítő tevékenységet végző, főfoglalkozású, egyéni és társas vállalkozások, tehát mindenkinek van teendője.
Részletek és megoldási javaslatok az MR1 Kossuth honalpján.