Mit ér az orvos, ha magyar?

Az EU-csatlakozás óta húsz százalékkal kínálnak kevesebbet régiónk külföldre szerződő fiatal orvosainak.

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesületének (MOE) elnöke, Ferencz Ákos szerint a kedvezőtlen tendencia dacára a hallgatók vonzóbbnak ítélik a külföldi munkavállalást. Gond a végzősök számára az is, hogy a kormány kilátásba helyezte: a kétéves rezidensképzéstől megvonja a támogatást. Még nem tudni, hogy a több-biztosítós rendszerbe való átmenet után ki fizeti a rezidensek képzését. Jelenleg a többmilliós költséget az állam vállalja, de nem tudni mi lesz, ha az állami egészségbiztosító kiszáll ebből: hogyan vehető rá majd egy magánbiztosító, hogy ezt a finanszírozási terhet átvegye.

Csernoch László szerint, ha a biztosító nem fizet a rezidensnek, akkor az önálló orvosi tevékenység végzésére jogot adó kétéves gyakorlati képzésben részt vevő fiatalnak kellene a költségeket állnia, erre azonban igen kevés reális esély mutatkozik, mivel nem jellemző, hogy egy átlagos magyar friss diplomás több millió forint készpénzzel a zsebében vágna neki az életnek. Mivel az idén rezidensként elhelyezkedő fiatalok képzési költségeit az állam még vállalja, ez a probléma az ötödéveseket érinti. A finanszírozás ügye mellett az is kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e olyan kórház vagy rendelőintézet, ahol rezidensként fogadják őket.

A leendő orvosok szerint jelentősen csökkent a szakma presztízse Magyarországon, amihez szerintük az orvosi hivatást nem ritkán lejárató bulvársajtó is jelentősen hozzájárul a műhibaperek, vélt vagy valós orvosi tévedések egyoldalú kommunikálásával. Szerintük hűen tükrözi a hallgatók hazai munkavállalással kapcsolatos ellenérzését a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) felmérése, ami szerint a diákok kétharmada szívesebben vállalna külföldön munkát, mint itthon.