Mit mér a mér?

A magyar közigazgatásban inkább az életpályamodellre épülő illetményrendszernek van létjogosultsága.

Annyi bizonyos, hogy a köztisztviselői bértáblát átíró rendszerről szóló előterjesztésről tavaly ősszel hat-hét alkalommal egyeztetett a kormányzati személyügyekért felelős államtitkárság az érintett szakszervezetekkel és szakmai érdekképviseletekkel. Ezt megerősítette Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is, hozzátéve, hogy a legutóbbi alkalommal a szakmai szervezetekkel együtt egyértelműen elutasították azt. Véleményük szerint a munkaköralapú illetményrendszern, a mér bevezetése csak tovább növeléné a közigazgatásban a káoszt.  A szakmai szempontok kidolgozásával megbízott államtitkárság szerint egyébként legkevesebb három év kell, mire jól működik majd a rendszer.

Emlékeztetett a Nemzeti ILO Tanács által készített tanulmányra, amely megállapította: bár vannak a magyar közigazgatásban munkakört is figyelembe vevő posztok, alapvetően lehetetlen egy az egyben alkalmazni a versenyszférában működő díjazási metódust. Szerinte a magyar közigazgatásban inkább az életpályamodellre épülő illetményrendszernek van létjogosultsága.

Első körben mintegy 800 minisztériumi tisztviselőt érintene a mér bevezetése. Esetükben már elkészült a munkakör-értékelés, de az ehhez kapcsolódó illetményszintek még nincsenek meghatározva. (Az értékeléshez a Hay-módszert alkalmazták, ami a tudás, problémamegoldás és felelősség alapján rendezi csoportokba a különböző munkaköröket.) Az biztos, hogy a jelenlegi illetmények nem csökkenhetnek és megmarad a 13. havi bér is, ugyanakkor a különféle pótlékokat beépítik a havi egységes összegben meghatározott fizetésekbe. Egyelőre nem tudni azt sem, milyen időközönként vizsgálnák felül a munkakörök besorolását.