Mit várnak az MTA Doktora címre pályázóktól? | Weborvos

"Kampány folyik a Magyar Tudományos Akadémia ellen, amelyet a valóságnak meg nem felelő +tények+ alapján indítottak" - mondta az MTI-nek dr. Spa:t András akadémikus, a Semmelweis Egyetem professzora.

Az MTA épülete

Dr. Spa:t kifejtette: Az Akadémia szigorú követelményeket támaszt a pályázókkal szemben. Az MTA Doktora cím ugyanis komoly egzisztenciális előnyt jelent, hiszen a titulust figyelembe veszik az egyetemi tanári kinevezéseknél, latba esik kutatói támogatások odaítélésénél, s életre szóló tiszteletdíjjal is jár.

A pályázóknak mindenekelőtt egy úgynevezett általános habitus vizsgálaton kell átesniük, amelynek során addigi tevékenységük alapján alkalmasságukat vizsgálják, azt, hogy elérik-e a saját szakterületükre meghatározott minimális összesített hatástényezőt (kumulatív impaktfaktort).

"Nem a publikációk darabszáma a döntő, hanem az azokat közlésre elfogadó folyóiratok nemzetközi elismertsége, amelyet a philadelphiai Institute for Scientific Information jegyzéke alapján állapítanak meg. A hazai publikációk egyébként az idehaza végzett kutatások eredményeit összefoglaló, angol nyelvű közleményeket jelentik, a magyarországi folyóiratoknak nagyobbrészt nincs impaktfaktoruk" - mondta dr. Spa:t András, hozzátéve, hogy a cím odaítélésének specifikus követelményeit az egyes tudományágakra kialakított elv és gyakorlat határozza meg.

Magyarázata szerint napjainkban az orvostudományban színvonalas kutatások szinte kizárólag csapatmunkában valósíthatók meg, ezért szükséges megismerni a pályázónak az eredmények elérésében játszott szerepét. A többszerzős tanulmányoknál az első helyen rendszerint annak a kutatónak a nevét tüntetik fel, aki a kísérletek során a legtöbbet tette a siker érdekében, s az utolsó helyen szerepel az, akitől a kutatás ötlete származik, aki irányítja, majd értékeli a munkát.

Az MTA orvosi osztályának doktori követelménye, hogy a minimális impaktfaktor kétharmadát első és/vagy utolsó szerzős közlemények alkossák: ezek, akár külföldön, akár Magyarországon végzett kutatások alapján láttak napvilágot, teljes értékükben, egyforma súllyal esnek a latba.

Bizonyos, bár nem jelentős különbség a hazai és külföldi publikációk társszerzőinek (vagyis nem első vagy utolsó szerzőinek)megítélésénél van: a külföldi közleményeknél a folyóirat impaktfaktorának 25 százalékát veszik figyelembe. (Hazai kutatásoknál az impaktfaktor egyharmadát adhatják a társszerzőségben született publikációk.)

"Számos országban szokás, hogy a csupán technikai jellegű, lényegében manuális tevékenységet is társszerzőséggel jutalmazzák. Az ilyen szerzőség a szorgalomról, de semmiképp nem a képességekről tanúskodik" - mondta dr. Spa:t András, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy Nyugaton sokkal jobb körülmények között folyik a kutatás, így lényegesen egyszerűbb és könnyebb a megfelelő számú publikációt összeszedni, mint idehaza. Meggyőződése szerint a külföldön végzett tudományos munka értékelésénél alkalmazott megszorítás azonban semmiképp sem veszélyezteti a ténylegesen sikeres kutatók doktori eljárásának engedélyezését.

"Ezt bizonyítja, hogy több olyan fiatal, 35 év alatti munkatársam van, aki egy hároméves amerikai tanulmányút során már összegyűjtötte a doktori eljáráshoz szükséges minimális impaktfaktort" - mondta.

Érdekességként az akadémikus az egyik PhD-hallgatója példáját hozta fel, aki nyári szünetben két hónapot az Egyesült Államokban dolgozott, és sikerült az Amerikai Tudományos Akadémia igen magas impaktfaktorú folyóiratában publikált cikk társszerzőjévé válnia.

"Nagyon büszkék vagyunk rá, de ez nem azt jelenti, hogy ha ismét kimegy néhány hónapra az Egyesült Államokba, és megint egy hasonló cikk társszerzőjeként tüntetik fel, már pályázhat az MTA Doktora címre" - jegyezte meg dr. Spa:t András.

Az eljárás során figyelembe veszik a pályázó közleményeinek idézettségét, az úgynevezett citációs számot, valamint iskolateremtő- és tudományszervező tevékenységét is. Amennyiben megfelel a követelményeknek, jön a lényeg - a tudományos munkásságot ismertető értekezés szakmai bírálata három független tudós által, végül pedig a pályázónak egy bizottság előtt, nyilvános vitán kell megvédenie téziseit. Így dr. Spa:t András szerint "itt nincs semmilyen különbség az idehaza és külföldön végzett munka értékelésében".