Nagycsaládosok a kórházért

Nyílt levél a Schöpf-Merei Ágost Kórház megmentéséért.

Köztársasági Elnöki Hivatal Sándor Palota 1014. Budapest, Szent György tér 1.

Tárgy: nyílt levél a Schöpf-Merei Ágost Kórház megmentéséért

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr !

A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ tervezett bezárása és funkciójának megváltoztatása ellen szerveződött, be nem jegyzett civil szervezet nevében fordulok Önhöz a kiszolgáltatott csecsemők és veszélyeztetett anyák védelmében. A fent említett kórházat már sajnos 1995-ben is megpróbálták bezárni, de akkor ezt több kismama, civil szervezet és rengeteg ember támogatása mellett 3 hónapnyi fáradságos és kemény munkával, a nyilvánosság segítségével és erejével sikerült megakadályozni. A kórház megmaradása óta sokszorosan bebizonyította létjogosultságát. Az általam mellékelt három oldalas anyag hitelt érdemlően bizonyítja, hogy sem szakmai, sem pénzügyi indoka nincs a bezárásnak. Sőt, ha nem lenne ilyen kórháza az országnak, akkor sürgősen alapítani kellene egy ilyet. Az ország anyagi helyzetére tehát már csak azért sem lehet hivatkozni, mert azt a rengeteg munkát, az évek alatt felhalmozott szakmai tapasztalatot és tudást, az itt dolgozó szakmai elitet, az infrastruktúrát (műszerek, épület-felújítások) - mely ezt a kórházat jellemzi - képtelenség és merő pazarlás lenne újból - esetleg máshol - felépíteni. Szétszedve, funkcióit és erőforrásait különböző helyeken szétosztva pedig már nem ugyanaz volna a kórház, meg sem közelíthetné azt a hatékonyságot, mely már hosszú évek, évtizedek óta jellemzi. Talán egyesek számára túlzóan hathat, de akik ismerik vagy akárcsak hallottak erről a kórházról és eredményeiről, azok tudják: bűn elpusztítani azt az eszmei értéket (50 év tapasztalata, orvosok összehangoltsága, stb.), amit ez a kórház jelent és képvisel. Annak idején, 1995-ben szigorúan leszögeztük és elmondtuk az akkori főpolgármester-helyettesnek, Szolnoki Andreának, hogy soha sem fogjuk ezt a kórházat feladni. Akkor miért tartunk mégis itt 2006/2007 fordulóján? Egy olyan korszakban élünk, amikor országunkban a népesség csökkenése szinte megállíthatatlan, a nők munkahelyeik elvesztésétől félve kitolják szüléseiket 30-40 éves korukra, s emiatt egyre több a problémás szülés, így roppant nagy az igény a speciális, rendkívüli tudással rendelkező orvosokra és kórházakra. De ugyanúgy példaként hozhatjuk fel azon - a létbizonytalanságtól, a gyermekvállalás anyagi nehézségeitől és egyéb okoktól - megriadt kismamák helyzetét is, akik emiatt nem merik vagy nem tudják vállalni gyermekük felnevelését. Ezekben az esetekben segített oly sokszor a fővárosban és az országban is egyedülálló, méltán híres "inkubátor" program, mely számos csecsemő életét mentette meg. Ám a Schöpf-Merei orvos-csapata nemcsak szüléseket bonyolít le, hanem hosszabb távon is foglalkozik az édesanyák és kicsinyeik sorsával, követve sorsukat és így az esetek döntő hányadában egészséges fejlődésüket.

<font size="2">A kórház jelenleg is telt házzal működik, csak a tavalyi évben több mint 2000 szülést folytattak le itt, mely teljesítményt országos szinten sem tudják utolérni más kórházak vagy akár klinikák. A "Schöpfi" - ahogyan sokan becézik ezt a kórházat - mind a fővárosban, mind pedig szerte az országban egyedülálló babamentő programot vezetett be már évekkel ezelőtt, ez a fent említett "inkubátor-program".Ez a program a főváros vezetésének is "édes gyermeke". Mégis megszűntetné most a saját "gyermekét"? Ezek érvek és bizonyított tények, melyek arra engednek következtetni, hogy a tulajdonos Főváros nem egy alaposan, szakmailag és racionális érvek alapján felállított optimalizáció vagy megtakarítás alapján kívánja bezárni a kórházat. Akkor mi lehet a háttérben? Talán privatizációs célok, mert el akarják adni a kórház amúgy igen értékes épületét? (Az előző években már eladták a kórház Knézich utcai szárnyát és a hozzá tartozó kertet.)       Mindezek az eredmények - melyek e kórházhoz köthetők - eltörölhetőek volnának egy tollvonással, egy "politikai" döntéssel? Ilyen egyszerű volna megsemmisíteni egy ilyen intézetet? Mi, édesanyák ragaszkodunk ehhez a kórházhoz, ehhez az épülethez, ehhez az orvosi csapathoz, akiknek egészséges gyermekeink életét köszönhetjük.Ezért szerveztünk meg még a karácsonyi ünnepek előtt (december 17-én) egy, a Bakáts téri Assisi Szt. Ferenc templomban megtartott s a kórház fennmaradásáért felajánlott szentmisét, majd egy csöndes, békés, fáklyás felvonulást, hogy a közvélemény számára is jelezzük, nem adjuk fel szeretett kórházunkat. Ám megmozdulásunkat a közszolgálati médiumok - sajnos - említésre sem méltónak tartották, még fél perces tudósítást sem közöltek erről. Hogy lehetséges az, hogy 2006-ban a civil kezdeményezések nem kapnak hangot ebben az országban? Ezért fordulunk Önhöz, mert tudjuk, hogy Ön fontosnak tartja a civil kezdeményezéseket, fórumokat. Mi fogja a politikai pártokat józanságra inteni, kik fogják tevékenységüket ellenőrizni, ha nem a civilek? A civileknek még soha sem volt ekkora létjogosultsága és soha nem volt ennyire időszerű a tevékenységük, mint napjainkban. A kórház bezárása miatti felháborodás óriási, hiszen ebbe a kórházba nemcsak a fővárosból, hanem az egész országból, egészen távoli városokból, településekről is jönnek szülni, annyira nagy a bizalom és elismerés e kórházzal szemben. Ez a kórház, tudása és eredményei csak úgy maradhatnak meg, ha változatlanul meghagyják, anélkül, hogy tevékenységi köre csorbulna. Akcióinkat, megmozdulásainkat, aláírás-gyűjtésünket addig fogjuk folytatni, amíg a kórház sorsa pozitív irányba el nem dől. Ez a kórház a mi adóforintjainkból épült, mi tartjuk fenn társadalombiztosítási hozzájárulásainkkal, sorsáról is csak mi dönthetünk, nem pedig olyanok, akiket önző érdekek vezérelnek vagy pedig messzemenő hozzá nem értés. Ilyen egységes kiállás - mint ezért a családias kórházért - nincs, hiszen ez a kórház egy kincs, egy fogalom.</font>
<font size="2">Akárcsak 11 évvel ezelőtt, immár több ezer aláírást gyűjtöttünk össze a kórház megmentéséért, amit a sajtó nyilvánossága előtt szeretnénk átadni Önnek. Ehhez kérünk Öntől e levél útján sürgősséggel egy időpontot. Megmaradásához kérjük az Ön tekintélyét és segítségét.</font><font size="2">                       </font>

<font size="2">Tisztelettel és messzemenő bizalommal: </font>

<font size="2">Budapest, 2007. január 22.</font>

<font size="2">    Perityné Dulai Mária
    /főszervező/
    Kiadó: Nagycsaládosok Országos Egyesülete</font>