Nano kosztüm véd a fertőzésektől

A nanotechnikával készült új ruházati anyagok megvédenek a bacilusoktól, baktériumoktól, a vírusoktól.

A nanotechnika, vagyis a rendkívül apró anyagrészecskék alkalmazása egykor majd a ruházkodásunkat is forradalmasíthatja. Igaz, még csak kísérleti céllal, de már készülnek a speciális mikroszkópot is igénylő, költséges technika révén előállított anyagokból hétköznapi ruházati cikkek.

Korábban a ruházkodás elsődleges célja az volt, hogy - testünket minél jobban befedve - óvjon az időjárás viszontagságaitól, a hidegtől, vagy a hőhullámoktól. A nanotechnikával készült új ruházati anyagok ennél többre is képesek, mert megvédenek a bacilusoktól, baktériumoktól, a vírusoktól, egyszóval a fertőző betegségek kórokozóitól is.

A nanoanyagokat az amerikai Cornell Egyetem fő ruhatervező-szak tanára, Olivia Ong álmodta - elsőként - egy női nadrágkosztümbe, meg egy kámzsás dzsekibe, amelyek divatját ő nevezte el Glitterati-nak, azaz csillogónak. A bemutatón azonban nemcsak a csillogás ragadtatta el a megjelenteket, hanem az anyagok különleges tulajdonságai is. A dzseki ugyanis olyan textilből készült, amelynek felületét nano-méretű ezüstszemcsékkel szórták be. Ezektől nemcsak csillogó a felület, hanem az ezüst hatástalanítja, taszítja, pusztítja a baktériumokat, a vírusokat is. A kámzsáját, az ujjakat és a zsebeket viszont palladium szemcsékkel szórták be, amelyek - katalizátorként működve - ugyancsak megakadályozzák a légáramlattal rájuk szálló káros, fertőző anyagok továbbjutását.

Minél kisebbek a fémrészecskék, annál hatásosabban szűrik meg vagy taszítják a szennyeződéseket és a káros mikrobákat. Az ilyen nadrágon nem lehet foltot ejteni, mert nem kötnek meg rajta a foltok anyagai. Ma már készül rovarriasztó anyagú nano-ing és a fertőző bacilusokat távoltartó alsónemű is.

Olivia Ong-nak textilkutató-szakos tanártársa, Juan Hinestroza segített abban, hogy megoldja a nano-részecskék egyenletes elosztását a textilia elemi szálain. Ez nem kis feladat, mert egy-egy textilszál ezerszer olyan vastag, mint egy-egy fém nanorészecske átmérője. A kutatás harmadik résztvevője, Hong Dong pedig a pozitív töltésű textilszálakat a negatív töltésű fémionok oldatába mártva akadályozta meg, hogy összetapadjanak.

Egyelőre azonban nem érdemes ruházati boltokban keresni a nano-anyagú holmikat, mert az előállításukhoz szükséges méregdrága nanoszkópok, szuper-mikroszkópok még csak kutatási célokat szolgálnak. Ezért aztán a bemutatón sikert aratott nadrágkosztüm és a dzseki 10 ezer dollárba, egy, a nátha kórokozóit is kiszűrő zsebkendő pedig 1100 dollárba kerül.

Az új lehetőség iránt érdeklődik a hadsereg is. Massachussetsi Natick kutatóközpontjukban ugyanis régóta kiemelten foglalkoznak a minél tartósabb, könnyebb, szívósabb és persze a katonák egészségét is óvó ruházatra való áttérés kidolgozásával. A megfelelő anyaggal átitatott nano-textiliák pedig alkalmasak lehetnek a vegyi- és biológiai fegyverek hatástalanítására is.