Nanobogáncs gyógyíthatja az érrendszer betegségeit

Egyesítették a nanotechnológia és a személyre szabott orvoslás elvét: a sérülés helyére megy a hatóanyag.

Több rétegű nanorészecskét, becenevén nanobogáncsot fejlesztettek ki amerikai kutatók, amely a páciens érrendszerében közvetlenül a sérülés helyére szállítja a hatóanyagot - adta hírül kedden az EurekAlert című online tudományos portál (www.eurekalert.org). A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard kutatói egyesítették a nanotechnológia és a személyre szabott orvoslás elvét. Tanulmányukat, amelyben leírják az új "érgyógyító" nanoeszközt, az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) legfrissebb számában jelentették meg.

A nanorészecskékhez olyan fehérjemolekulákat kapcsoltak, amelyek az érfal sérült részéhez kötődnek, rögzítik az eszközt, amelyből így éppen ott szabadul fel a gyógyszer, ahol igazán szükség van rá. Az artéria sérült részein válik hozzáférhetővé az érfal alapmembránja, az alkalmazott fehérje itt kötődik hozzá. A rögzült nanobogáncsból ezután akár 12 napot át áramlik ki a hatóanyag.

A megkeményedett artériák érelzáródáshoz, végül szívrohamhoz vezethetnek, ezért a sérült érszakaszok kijavítása életmentő. Jelenleg apró ballonokkal tágítják ki a beszűkült eret, majd úgynevezett sztenttel támasztják ki, hogy a vér áramlása előtt megszűnjön az akadály.

A most közzétett tanulmányban egy sejtosztódást gátló anyagot juttattak az érfalhoz, amely megelőzi a hegszövet felszaporodását, ezáltal az artéria elzáródását. A 60 nanométeres részecske három rétegből áll: a belső magban van a gyógyító hatóanyag és egy PLA jelű polimerlánc, a középső rétegben szójalecitin, a külső burkot pedig a PEG jelű polimer alkotja. A gyógyszer csak akkor kerül a szervezetbe, amikor egy kémiai folyamat, az úgynevezett észterhidrolízis során kiszabadul a PLA polimerláncából.

A nanobogáncsot egyelőre patkánykísérletekben tesztelik, humán alkalmazása még távol van, ám a jövőben minden olyan betegségnél alkalmazható lehet, amely az érfal sérülésével jár.