Németország: simán átment a gyógyszertörvény | Weborvos

A Bundestagban első olvasatra átment a gyógyszerkiadásokat stabilizáló törvény.

A törvényhozásban a vita már jóval a tervezet előterjesztése előtt elkezdődött; a kormány a 16 százalékos gyógyszerkiadás-növekedésért főképpen az orvosokat okolta, akik, úgymond, akkor is következetesen drága gyógyszereket írnak fel, ha ezek generikum-alternatíváit is rendelhetnék. Az AVWG (Arzneimittelversorgungs-Wirtschaftlichkeitsgesetz; gyógyszerellátás-gazdaságossági törvény) fontos feladata a drága gyógyszerek rendelésének visszaszorítása az ellátási rendszer klinikai szakaszában.

A törvény első cikkelyének 3bb paragrafusa egyértelműen erősíti a betegbiztosítók tárgyalási pozícióit a gyógyszeripari vállalatokkal szemben. A rendszeres referenciaárlista-tárgyalásokon a vállalatoknak mostantól engedniük kell, hogy tárgyalópartnereik hozzáférjenek minden forgalmazási, termék-, és bevétel-információjukhoz: a biztosítók így könnyebben állapíthatják meg a listára kerülő termékek árszintjét.

Az egészségügyi minisztériumnak két év múlva felül kell vizsgálnia ezt a paragrafust, és jelentést közzétennie arról, vajon az árengedmény-tárgyalások segítik-e a referenciarendszer működését.

A törvényből profitálni fog a generikumágazat – különösen abból a passzusból, mely szerint kötelező a márkás gyógyszer generikumokkal helyettesítése, amennyiben van a piacon még két vagy több azonos gyógyászati értékű termék. A generikumnak ilyen esetben legalább 10 százalékkal olcsóbbnak kell lennie az originálisnál. Egy bizonyos szint felett minden ár automatikusan 5 százalékkal csökken, és 2008-ig minden gyógyszer árát befagyasztják – a generikumokét is. Az utóbbi kitétel nem vonatkozik azokra a generikumokra, amelyek jelenleg márkás megfelelőjük legfeljebb egyharmadába kerülnek.

A „természetbeni árengedmény" mostantól tilos, a gyógyszertárak kötelesek továbbadni a betegbiztosítóknak megtakarításaikat. Az ipar mindig is állította, hogy az engedmények oly csekély részét teszik ki Németország gyógyszerkiadásainak, hogy az összes megtakarításhoz képest nincsen jelentőségük. (Az engedmények 400 millió euróra rúgnak, az összes kiadás 23 milliárdra).

A törvény egyes rendelkezései hosszú távon előnyösek lehetnek az ipar számára. A 3c paragrafus szabályozza, hogyan kerülhető el, hogy egy nagyobb gyógyászati értékű szer a referenciaárlistára kerüljön. A „nagyobb gyógyászati érték" itt azt jelenti, hogy a gyógyszer új, és nem azt, hogy új indikációi vannak; jelentősen javítja a páciens életminőségét és – kilátásait. Kritérium a jelentősen csekélyebb számú mellékhatás is.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a gyógyszerek minősítése során az illetékes szervezeteknek, amennyiben nem állnak rendelkezésükre megfelelő német adatok, külföldi vizsgálatok eredményeit is számításba kell venniük. Ez annyit tesz, hogy a gyártóknak bizonyos esetekben immár nem kell a német egészségügyi minőségbiztosítási intézet (IQWiG) véleményére hagyatkozniuk, ha azt akarják, hogy valamely termékük ne kerüljön be a gyógyszerárazási rendszerbe.

A VFA, a német innovatív gyógyszergyártók szervezete máris hangot adott aggodalmának, mivel a törvény, úgymond, [hátrányosan] befolyásolhatja a betegellátás minőségét. Szóvivőjük szerint a gyógyszerárak kényszerű csökkentése nyomán – ha a [lista]ár megállapítása során nem veszik tekintetbe a legolcsóbb generikum árát – a betegeknek esetleg az olcsóbbnak szánt termékekért kell többet fizetniük.
A törvény április 1-jén lép hatályba.