Nincs egyetértés a népszavazásról | Weborvos

Két táborra szakadtak az alkotmányjogi szakértők az egészségbiztosításról tartandó népszavazás sorsát illetően.

Az egyik álláspont szerint az országos választási bizottság hétfői jóváhagyása után már semmi nem akaszthatja meg a folyamatot, vagyis a referendum ősszel annak ellenére megtartható, hogy a parlament hamarosan visszavonja azt a biztosítási törvényt, amely miatt egyáltalán elindította kezdeményezését a kérdést benyújtó házaspár. A népszavazás támogatói, köztük a Fidesz képviselői szerint a választók ebben az esetben sem járulnának céltalanul az urnákhoz. Az Alkotmánybíróság áprilisi határozata szerint eredményes referendum esetén az országgyűlés három évig nem is hozhatna az egészségbiztosítás magánosítását lehetővé tevő határozatot -foglalta össze a helyzetet az MR1  Kossuth Rádió.

A választási iroda elnöke ezzel szemben úgy látja, még korántsem lefutott az ügy. Szigeti Péter erről reggeli 180 perc című műsorunkban nyilatkozott.

- Amennyiben a parlamenti többség visszavonná a szóban forgó törvényt, annyiban feleslegessé válna erről a tárgykörről népszavazást tartani. Ez általában van így és ehhez még egy plusz körülmény társul: áprilisban több olyan alkotmánybírósági döntés is született, hogy amennyiben egy ilyen népszavazási kezdeményezésnél nincs eldöntendő kérdés, akkor nem lehet a hároméves moratóriumot öncélúan érvényesíteni. Ha nincs olyan törvény vagy jogszabály, ami egy népszavazási kezdeményezést támadna, akkor nincs helye a népszavazási kezdeményezésnek.
A folyamatot Szigeti Péter szerint még az országgyűlés is megakaszthatja, ha a képviselők az iménti ok miatt mégsem rendelik el a népszavazást. Ha ők nem, akkor úgy véli, még az Alkotmánybíróság is megteheti ezt.

Nem így látja viszont Lövétei István alkotmányjogász, aki szerint az OVB elnöke egy fontos körülményt nem vett figyelembe, mégpedig azt, hogy a referendumkérdés általában zárná ki az üzleti biztosítókat, nem pedig egy konkrét törvénytől várja ezt.
- A népszavazások közül csak azok vonatkoznak konkrét törvényre, amelyeket megerősítő népszavazásként írnak ki. Az összes többi tárgyban a népszavazás nem konkrét törvényről szól, hanem egy tartalmi kérdésről. Itt a fő baj, hogy a népszavazás törvényi vétó. Vagyis, ha eredményes lenne a népszavazás, akkor érvényes lenne a hároméves kötőerő. Ez azt jelenti, hogy ha a feltett kérdés az, hogy ne lehessen privatizálni és a népszavazás eredményes lesz, akkor három évig nem lehet privatizálni.
Lövétei István szerint az OVB elnöke abban is téved, hogy az országgyűlésnek a törvény szerint kötelező elrendelni a referendumot. Igaz, itt szerinte egy súlyos joghézag is fennáll, ugyanis a képviselőknek az is joguk, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak.

- Ez súlyos alkotmányos hiba, mert nem lehet az egyéni képviselőket arra kötelezni, hogy előre meghatározott eredményt produkáljanak, másrészt pedig a népszavazásról szóló jog pedig azt mondja, hogy ilyet kellene hoznia.

Jogaik és a joghézag ellenére úgy tűnik, a képviselők nem gáncsolják el a kezdeményezést. A Fidesz egyrészt támogatja a referendumot, másrészt az MSZP is jelezte már, hogy megszavazza a népszavazást elrendelő határozatot.