Nótacsere | Weborvos

Az őssejt-kezelések lehetőségeiről és veszélyeiről szól a Magyar Nemzet hétvégi mellékletének cikke.

Az őssejtkutatást az orvostudomány nagy lehetőségének tartják, mivel elvileg a szervezet több mint kétszázféle sejtjéből bármelyik lehet belőle. Az ilyen kutatások ugyanakkor súlyos etikai kérdéseket is felvetnek, mivel az embrionálisőssejt-kutatás során az elpusztított humán embrió egy ember megszületésének biológiai lehetőségét hordozta magában.

Az ellenőrizetlen őssejt-transzplantáció nem kívánt sejtburjánzást, tumoros elváltozásokat is okozhat. Az európai orvosok ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a többségében távol-keleti klinikákon végzett kezelések nem jelentenek mást, mint „ugrást a sötétbe". A jelentős kockázatok miatt így ez az eljárás ma nem engedélyezett Amerikában vagy Európában.

Szabó László pécsi kutató viszont jelentős eredményeket ért el a kutatás terén. A tudós nem az embrionális vagy a köldökzsinórvérből kinyerhető őssejtek felhasználhatóságát kezdte kutatni, hanem a felnőtt szervezet őssejtkibocsátó képességét stimulálná. Az ősszel piacra kerülő találmánya nem gyógyszer, hanem étrend-kiegészítő lesz, és kétfajta tablettából fog állni: az egyik fokozza az őssejtkibocsátást, a másik véd a káros sejtburjánzás ellen.

Szabó László felfedezésével kapcsolatban azonban aggályok is felmerültek. A Magyar Rádió Szonda című műsorának nyilatkozó Fekete Sándor, a Szent László Kórház hematológus főorvosa úgy vélekedett, mivel az új találmányról még nem jelent meg tudományos publikáció, korai lenne „csodaszerről" beszélni. A túlzott stimulálás ugyanakkor az őssejtkészlet gyors kimerüléséhez is vezethet.