Spontán génsebészet a szusibárban? | Weborvos

Tengeri baktérium kódolhatja át bélflóránkat - állítják kutatók a Nature online változatában.

A Nature beszámolója szerint egy tudóscsoport felfedezte: egy tengeri mikroba, amellyel az ember leginkább szusi készítésénél felhasznált alga révén kerülhet érintkezésbe, befolyást gyakorol az emberi bélflórára, ekképpen pedig emésztésünkre is.

A Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS, Roscoff, Franciaország) kutatói szerint a vörösalgák sejtfalaiban lévő szénhidrátok lebontását egy porfiranáz nevű enzim segíti a – a szusikészítéshez felhasznált nori (’tengerifű’) lapok fő összetevője pedig éppenséggel a vörösalga. [A vörösalgában eszerint található efféle szénhidrátokat felhasználó, porfiranáz-termelő baktérium – következésképpen a noriban is.]

Az enzimet megtalálták japánok emésztőrendszerében élő „saját" baktériumokban is, nem bukkantak nyomukra viszont olyan mikrobákban, melyek amerikaiak bélflórájából származtak.

A mikroszkopikus tengeri lények közvetett módon, egy génátviteli folyamat révén segíthetnek az emberi szervezetnek a keményítőtartalmú rostok lebontásában (miközben a megemésztett szusi tápanyagtartalmának egy részét a maguk számára tartják meg).

Mint Mirjam Czjzek, a team tagja a NewScientist-tel közölte, a CNRS vizsgálata szolgál az első bizonyítékkal arra nézvést, hogy az élelemben található baktériumok géneket adhatnak át saját bélbaktériumainknak, hozzájárulva ezzel, hogy több energiát vonjunk ki élelmiszereinkből.

„[A jelenség] megvilágíthatja, hogyan alakul ki, illetve módosul tovább a beleinkben élő baktériumok sokfélesége" – közölte Czjzek Ian Sample-lel, a Guardian munkatársával. „Ételeink és elkészítési módjuk befolyást gyakorolhatnak mikroflóránkra."

A kutatásról a kutatók a Nature online változatában számoltak be.

Egy, a CNRS-közleményhez kapcsolódó publikációban Justin Sonnenblum, a Stanford egyetem mikrobiológus-immunológusa megállapítja: „a tápcsatornánkban élő mikrobák trilliói nélkül nem tudjuk maradéktalanul felhasználni étrendünk komponenseit. Lehetséges azonban, hogy kulturális sajátosságok is szerepet játszanak abban, milyen ételeket tudnak megemészteni bélbaktériumaink. A legközelebbi alkalommal" – teszi hozzá a géntranszferre utalva – „amikor szánkba vesszük valamilyen nem megszokott étel egy falatját, gondoljunk arra, hogy talán éppen új eszközkészlettel látjuk el tíztrillió legközelebbi barátunkat".

Forrás: www.nature.com